Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Kemény János: A KECSKEMÉTI MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI FŐREÁLISKOLA TÖRTÉNETE 1870-1914
Kemény János A főreáliskolába belépő minden ifjú az 1900/1901. tanévtől 4 korona32 felvételi díjat tartozott fizetni. Ezenfelül az ifjúsági könyvtárra további 1 koronát, míg az évi értesítőre 1 korona 20 fillért volt köteles fizetni. Az egész évi tandíj ettől kezdve 36 korona volt. A főreáliskola tanulói ettől a tanévtől a római katolikus egyházközség tápintézetében 14 korona havi díj fizetéséért kaptak reggelit, ebédet és vacsorát. A könyvvitel tanulására, vegytani gyakorlatokra, gyorsírásra jelentkezettek ekkortól 12 korona évi tandíjat fizettek. A műének éves tandíja 4 korona lett.33 Ennek a tantárgynak az éves tandíját azonban az 1903/1904. tanévtől 1 koronára csökkentették.34 Az intézetbe belépő főreáliskolai tanulóknak az 1907/1908. tanévtől 1 korona kirándulási díjat is be kellett fizetniük.35 Az évi értesítő díja az 1908/1909. tanévtől 2 koronára emelkedett. Ezt az intézetbe beiratkozó minden ifjúnak fizetnie kellett. Emelkedett a római katolikus egyházközség tápintézetében a napi ellátási díj is az 1907/1908. tanévtől, mégpedig 16 koronára.36 Az 1900 óta érvényben lévő 36 korona éves tandíjat az 1909/10. tanévtől már négy részletben is be lehetett fizetni.37 Ettől a tanévtől minden felvett tanuló 10 korona felvételi díjat, 1 korona ifjúsági könyvtári díjat, 1 korona 50 fillér énekdíjat, 1 korona 50 fillér értesítődíjat és 1 korona tanulmányi kirándulási díjat, összesen 15 koronát tartozott az iskolai pénztárba befizetni. Az érdeklődő szülők és magánszemélyek az iskolai értesítőt darabonként 1 korona 50 fillérért vásárolhatták meg. A gyorsírást tanulók (III—VIII. osztályig) változatlanul évi 12 korona tandíjat fizettek.38 A beiratkozáskor az 1911/12. tanévtől a tanulmányi kirándulási díj helyett szemléltető oktatási díj címen 1 koronát kellett a tanulóknak fizetni.39 32 Osztrák-magyar korona (pénznem): A koronát az 1892. évi XVII. te. vezette be Magyarországon, 1 korona értékét fél forintban szabta meg. A forint forgalmát azonban nem kötötte határidőhöz, hanem továbbra is megtartotta törvényes fizetőeszköznek. Ezt a pénznemet 1892-től az Osztrák-Magyar Monarchia egész területén bevezették, de csak 1900. január 1-jétől lett kötelező a koronában való számítás. A korona Ausztriában 1924-ig, Magyarországon 1926-ig volt forgalomban. 1 korona 100 fillérrel volt egyenértékű. A korábbi pénznem, a forint és az új pénznem, a korona között az átváltásnál tehát 1 forint 2 koronát ért. 33 KMKÁF 1899/1900-dik évi értesítője. 1900. 58-59. 34 KMKÁF 1902/3-dik évi értesítője. 1903. 88. 35 KMKÁF 1906/7-dik évi értesítője. 1907. 75. 36 KMKÁF 1907/8-dik évi értesítője. 1908. 47. 37 KMKÁF 1908/9-dik évi értesítője. 1909. 78. 38 KMKÁF 1909/10-dik évi értesítője. 1910. 34. 39 KMKÁF 1910/11-dik évi értesítője. 1911.35. 46
