Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Kemény János: A KECSKEMÉTI MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI FŐREÁLISKOLA TÖRTÉNETE 1870-1914
] A KECSKEMÉTI MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI FŐREÁLISKOLA TÖRTÉNETE 1870 1914 Az iskola elhelyezése Az alreáliskola 1870-1873 között a Belső sétatér végén levő, 126. számú, Kis Pál-féle házban volt elhelyezve.40 A Kecskeméti Lapokban 1872. március elején megjelentetett cikk szerint az állami alreáliskola számára épületről kell gondoskodnia a városnak, mert különben elviszik innen az intézetet. Az épület legalább 50 000 forintba fog kerülni.41 Kecskemét város közönsége és a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium között Kecskeméten, 1872. április 4-én szerződés jött létre, amelyet 14 312/1872. VKM szám alatt hagyott jóvá a miniszter. A szerződés első pontja kimondta, hogy Kecskemét város közönsége köteles az alreáliskola részére a közoktatásügyi minisztérium által jóváhagyott terv szerint alkalmas épületet felállítani, mégpedig az 1870. október 1-jétől számított 5 éven belül. A város tartozott ezt az épületet saját költségén jó karban fenntartani, és az iskola első bútorzatáról gondoskodni. Az épületet telkével együtt a városnak a reáliskola használatába kell bocsátania, a használati jogot saját költségén a reáliskola javára telekkönyvileg bejegyeztetni tartozik, mégpedig azzal a záradékkal, hogyha az épületet bármikor is a fenti rendeltetésétől elvonnák, az épület használati joga azonnal újra egyesül a Kecskemét város birtokában maradt tulajdonjoggal, vagyis az épület a város szabad rendelkezése alá fog kerülni. Az épületről és alkatrészeiről, annak első felszereléséről, továbbá a kormány által tett felszerelésekről pontos leltárt kell készíteni.42 A Kecskeméti Lapok 1873. január 12-i száma szerint a vége felé közeledik az a határidő, amely alatt Kecskemét város közönségének a felállított állami alreáliskola számára szükséges és kellően berendezett helyiséget át kell adnia. A közgyűlés ez ügyben úgy határozott, hogy a Ladányi- és Milhoffer- féle házakban elhelyezett fenyítő osztály, ügyészség, járásbíróság, továbbá a fegyenceknek a Cserepes épületében történő elhelyezésével ez utóbbi helyen új építkezésbe fog, míg az alreáliskolát a Ladányi-féle házban fogja elhelyezni. Jóllehet a közgyűlés ezt a határozatot még 1872 nyarán hozta, azóta mégsem történt ez ügyben semmi sem. A városnak a IV. osztályt 1873. október 1-jére fel kell állítania, újra bérelt helyiségben, amely már a harmadik elhelyezési helye lenne az intézménynek. Kecskemét az ország hatodik városaként nem elégedhet meg az alreáliskolával, mert azt főreáliskolává kellene kiegészíte40 KMKÁF 1876/7-dik évi értesítője. 1877. 24. 41 „Égető kérdések”. Kecskeméti Lapok 1872. március 2. (V. évf. 9. sz.) 1-2. 42 KMKÁF 1876/7-dik évi értesítője. 1877. 14-15. 47
