Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Sóber Péter: Adalékok a Bács-Kiskun megyei hitoktatás helyzetéhez az 1950-es években
Sober Péter oka az volt, hogy Nagy Ferenc miniszterelnök így kívánta meggyőzni a baloldali pártokat a velük való együttműködési szándékáról.1 Ma már tudjuk, hogy a miniszterelnök eltaktikázta magát, és tévedett, amikor azt gondolta, hogy sem a Püspöki Kar, sem a protestáns felekezetek, sem maga Mindszenty bíboros nem fog ellenvéleményének hangot adni. Különösen Mindszenty esetében tévedett, hiszen a bíboros a katolikusok ókonzervatív felfogású vezetője volt. így aztán nem volt meglepő, hogy a katolikus egyház viszonylag gyorsan és elutasítóan reagált. Mindszenty bíboros megnyerte a protestáns egyházakat is, amelynek hatására jelentős tömegek tiltakoztak a hittan fakultatívvá tétele ellen a fővárosban és vidéken egyaránt. A baloldali pártok támogatták a miniszterelnök által felvetett javaslatot, ugyanakkor a hatalmas és tulajdonképpen nem várt társadalmi ellenállás hatására a kommunisták finoman visz- szavonultak. A kisgazdapárti miniszterelnök, Nagy Ferenc csapdába került, és elvesztette korábbi támogatottságát. így szabad utat kaphatott a szintén kisgazdapárti, nem mellesleg erősen kommunistaérzelmü (egyesek szerint kripto-kommunista2) Ortutay Gyula néprajztudós, aki művelődési miniszterként az iskolák államosítását, majd a kötelező iskolai hitoktatás megszüntetésének előkészítését, végül véghezvitelét irányította. A kommunista vezérkar ekkor, vagyis 1947-ben az iskolák államosításával volt leginkább elfoglalva, ezért a kötelező iskolai hittan eltörlésével még nem foglalkoztak érdemben. Végül a fakultatív hitoktatás bevezetésére kicsivel később, az 1949/50-es tanévben került sor az 1949. évi 5. számú törvényerejű rendelet alapján,3 amely szeptember 6-án jelent meg. Eszerint szeptember 15. napjáig kellett a szülőknek az iskolákban írásban vagy szóban jelezni, hogy gyermekük részt kíván venni az immáron nem kötelező hitoktatásban. A hitoktatás fakultatívvá tétele mögött elsődlegesen tehát kisgazda- párti politikai szándékot találunk, amely persze nem állt távol a kommunista vezetéstől, és nem mellesleg tökéletesen egybevágott a kommunisták ideológiájával és terveivel. Rákosi elképzelése az volt, hogy Nagy Ferenc miniszter- elnökkel vezetteti be a fakultatív hitoktatást, így a csalódott vallásos tömegek szemében a kisgazdák lesznek a bűnbakok.4 Afelől se legyenek kétségeink, hogy a Kisgazdapárt nélkül is bevezetésre került volna a választható hitoktatás, de a tény az, hogy 1947 februárjában a kisgazdák kezdeményezték a jogszabály bevezetését. 1 LÉNÁRD Ödön-SOÓS Viktor Attila-TÍMÁR Ágnes, 2008. 31. 2 Kripto-kommunistának azokat nevezték, akik formálisan nem voltak tagjai a Kommunista Pártnak, de lényegében a kommunista párt ideológiáját képviselték más pártokban. Egyszóval beépített emberek voltak. 3 Az 1949. évi 5. számú törvényerejű rendelet a vallásoktatás tárgyában. 4 SZABÓ Csaba (szerk.) 2000. 27. 426
