Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Sóber Péter: Adalékok a Bács-Kiskun megyei hitoktatás helyzetéhez az 1950-es években
I Az oktatási rendszer megváltoztatása még jóval a kommunista párt térnyerése előtt elkezdődött. 1940-ben bevezetésre került a 8 osztályos általános népiskola mint alapfokú, mindenkire kiterjedő oktatási forma, a korábbi 6 osztályos helyett. Annak ellenére, hogy ez egy komoly és minőségi reformlépés volt a magyar közoktatás történetében, a falvakban és különösen a tanyákon élőknek mégsem hozott komolyabb változást az életükbe, hiszen az oktatás feltételrendszere nemigen változott, így érdemben nem csökkent a terek zsúfoltsága, illetve nem javult az oktatás minősége.5 A második világháború után is megmaradt ez az oktatási forma, mert a kommunista propaganda mindig is fokozott figyelmet fordított a nevelésre, hiszen hosszabb távon ezzel kívánták megteremni az új ember „prototípusát”, a szocialista embert. Ez állt a kormányzat iskolaállamosítási törekvéseinek hátterében, és ezt célozta a kötelező hitoktatás eltörlésének, pontosabban választhatóvá tételének szándéka. Az újfajta nevelési rendszerben a hittanra mint elavult ismereteket, „babonákat” tanító tantárgyra már nem volt szükség, sőt, kifejezetten káros volt a léte, hiszen a reakció melegágyaként funkcionálhatott a kommunista vezetők szerint. Az 1950-ben kiadott általános iskolai és gimnáziumi tanterv már világosan és konkrétan fogalmaz ebben a kérdésben. A tanterv célja az, hogy „tanulóifjúságunkat Népköztársaságunk öntudatos, fegyelmezett állampolgárává, a dolgozó nép hűséges fiává, a szocializmus építőjévé nevelje, a közösség, a nép, a haza önzetlen szolgálatának, a munka szeretetének és megbecsülésének, a nemzeti függetlenség, a dolgozók nemzetközi harca érdekében való önfeláldozásnak és bátorságnak szellemében.".6 7 Ugyanakkor a tanterv feladata az is, hogy „megadja az általános műveltség alapját, küzdjön a babonák, a reakciós előítéletek és minden maradiság ellen: a társadalom és természet fejlődésének törvényeit a gyakorlati élettel szoros kapcsolatban tartsa és alkotó munkára nevelje."1 _______________________________ADALÉKOK A BÁCS-KISKUN MEGYEI HITOKTATÁS HELYZETÉHEZ AZ 1950-ES ÉVEKBEN A hitoktatás átalakulása és keretei Ahogy említetésre került, a Párt, vagyis a kommunistákat magába foglaló Magyar Dolgozók Pártja elvben biztosította minden gyermeknek a hitoktatásban való részvétel lehetőségét. Annak ellenére, hogy nyíltan ateista ideológia, vagyis a marxizmus leninizmus alapján fennálló kormányzat működött, a hitoktatás keretei léteztek, vagyis minden gyermek számára járt ez az 5 Az 1940. évi 20. törvény szabályozta az új rendszert. Lásd még: ROMSICS Ignác, 2002.177., 321-322. 6 Idézi: MÉSZÁROS István, 1993. 72. 7 Uo. 121. 427
