Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Sóber Péter: Adalékok a Bács-Kiskun megyei hitoktatás helyzetéhez az 1950-es években
I Sober Péter ADALÉKOK A BÁCS-KISKUN MEGYEI HITOKTATÁS HELYZETÉHEZ AZ 1950-ES ÉVEKBEN Adalékok - ez a szó szerepel a címben, és nem véletlenül. A múlt kutatója ugyanis akkor tud hitelesen írni a múlt egy adott eseményéről vagy éppen korszakáról, ha arról meghatározott mennyiségű és minőségű forrásanyag áll rendelkezésére. Bármilyen furcsa is, az 1950-es évek elejéről származó, egykorú, írott, állami forrásanyag, amely a hitoktatás alakulását illusztrálni tudja, meglehetősen kevés, legalábbis Bács-Kiskun megyét tekintve. Éppen ezért írásomban nem törekedhettem teljességre. Dolgozatomban a korábban kötelező állami vallásoktatás (hittan) háttérbe szorítási technikáit kívánom feldolgozni és az olvasó elé tárni, a meglévő levéltári forrásokon keresztül. A második világháború után lehetősége lett volna Magyarországnak arra - legalábbis elméletben - hogy a nyugati típusú demokráciát kiépíthesse. Voltak is kísérletek, elég csak a koalíciós kormányzásra gondolni, ez azonban hosszú távon nem volt működőképes, a nagyhatalmi megállapodásoknak „köszönhetően.” A demokratikusnak tartott politikai változások egyik elemeként említhető a koalíciós kormányzás létrejötte 1944-1949 között, ám ennek ára volt: a kommunista párt szükségszerű beemelése a kormányba. A kommunisták pedig ravasz és ügyes propagandával folyamatosan erősítették pozícióikat, amelyhez nagy lökést adott például a Kisgazdapárt, amely érezhetően egyre inkább balra tolódott. A kommunista befolyás erősödésének egyik pillére volt a reakciósnak kikiáltott egyházak elleni folyamatos fellépés, amihez érdekes módon nemcsak asszisztált, hanem amelyben tevékenyen részt is vett a többi koalíciós partner. A pártállam oktatási és vallási ideológiája Furcsának tűnő tény, amelyet a szélesebb közvélemény talán nem is ismer, de ettől még igaz: a kötelező iskolai hitoktatás megszüntetését nem a Magyar Kommunista Párt, hanem a Független Kisgazdapárt elnöksége javasolta - többek között - az 1947. február 28-ai politikai bizottsági ülésén, amelyet két héttel később a koalíciós pártok pártközi értekezletén is megismételt. Ennek 425
