Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Szabó Bence: OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT. Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között
OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT ■ Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között A pedagógusok közös „kolhozba” terelésének és irányításának lényeges intézménye volt a szakszervezet. A névlegesen szakmai érdekképviseletet ellátó szervek létrehozásának körülményeire a kecskeméti belterületi népiskolák 1945. március 19-i jegyzőkönyvében találhatunk utalást,258 mely forrás többek között arról számolt be, hogy a szakszervezet megalakítása érdekében már munkába állt egy előkészítő bizottság. A frissen létrehozott szervezet elnöki, pedagógiai, gazdasági és kulturális szakosztályokból állt össze. Az elnöki posztra a javaslat nem nevezett meg konkrét személyt (csupán annyit, hogy „esetleges tanár”). Alelnököknek Frigyessy Ferencet és Papp Istvánt terjesztették elő. A szervezet vezetőségének egy későbbi újjáalakítása kapcsán259 már pontosabb képet kaphatunk a szervezet belső strukturáltságára is. Az 1949. augusztus 31-én újjáalakított Pedagógus Szakszervezet kecskeméti vezetőségének élére Madarász László elnököt tették, a titkári feladatokat pedig Kovács Lajos káder vette át. Munkájukat több szakfeladatot ellátó, „reszortos”, egy- egy részterületért felelős funkcionárius támogatta, úgymint: káderes, továbbá oktatási, gazdasági, ifjúsági, nő-, verseny-, sport- és szociális felelős. 1946 elején a szakszervezeti érdekképviselet központi vezetősége a vármegyékben működő titkárságoknak egy kérdőívet küldött ki.260 A köröz- vényben a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete Országos Központja részéről kívántak képet kapni a tanügy irányítóinak politikai előéletére, politikai magatartására, az új típusú „demokrácia” iránti elkötelezettségükre vonatkozóan. Vagyis egy „civil” érdekképviseleti szerv folytatott adatgyűjtést és káderértékelést az államigazgatás egyik szakigazgatási szervének vezető tisztviselői karában. Korrajz értékű az is, hogy a személyek „leinformálá- sa” végett a szakszervezet vármegyei titkársága egy politikai testülethez, jelesül Kecskemét Nemzeti Bizottságához is válaszokért fordult. A kérdőív fenti tárgyon túlmutató további pontjai a tanügyigazgatás politikai lojalitását feszegették: a döntéshozó testületetek határozatainak mennyiben szereztek érvényt a tankerületek, azokat maradéktalanul végrehajtották-e, vagy tettek engedményeket, kivételeket (pl. áthelyezések alkalmával). A kérdéssor kitért továbbá arra is, hogy a pártok gyakorolnak-e befolyást a tanügyigazgatás döntéseire, gátolják vagy segítik azok végrehajtását. Egyáltalán: milyen a tanfelügyelőség viszonya „a demokratikus frontba tömörült pártokkal”? Utolsó 258 MNL BKML VI. 502. b. 456/1949. A kecskeméti belterületi népiskolák 1945. március 19-én megtartott tantestületi ülésének jegyzőkönyve. 2. p. 259 MNL BKML VI. 502. a. 22/1949. biz. 260 MNL BKML XVII. 46. Iktatott iratok. 245/1946. A tanügyigazgatás vezetőinek politikai magatartására vonatkozóan lásd a 336/1946. sz. alatti táblázatokat! 383
