Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Szabó Bence: OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT. Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között
Szabó Bence kérdésként - mintegy összegzésül — arra tér ki a kérdőív, hogy szükségesnek látja-e a szakszervezet a tanfelügyelőség vezetésében személycserék foganatosítását, avagy jóváhagyólag láttamozzák a tisztviselők tevékenységét. A pedagógus mint individuum megtörése A tanügyigazgatás a megfélemlítés és diktatórikus eljárások kollektív módozatai mellett az egyén szintjén is igyekezett megtörni a pedagógustársadalom ellenállását. A rendszer ellenségeként kezelték az egykori felekezeti iskolák tanerőit, a módosabb, reakciósnak nyilvánított családi háttérből érkező pedagógusokat, különös tekintettel pedig a hitüket megvalló, netán véleményüket is felvállaló személyeket. A megbízhatatlan elemeket áthelyezésekkel, megalázó eljárások útján vagy munkavégzésük ellehetetlenítésével siettek módszeresen kiiktatni. Beszédes forrásként hozhatók fel a felsoroltak alátámasztására a Kecskeméti Tanfelügyelői Hivatal káderjellemzései és személyzeti tervei. Például Ficzek Ernőné Tapfer Frida261 óvónő aktájába betekintve látható, hogy a káderértékelő szűkszavú megállapításain, egy-két szavas jelzőin keresztül személyét miként stigmatizálta. Bár kispolgári családból származott (apja általános iskolai tanító, anyja tanítónő, apai nagyszülője kalaposmester volt), a káderjellemzés írója mégis lényegesnek látta megjegyezni, hogy mind anyai nagyszülői ágon, mind a férje családja révén a Hágen bárói család sarja volt. (Anyai nagyszüleinek 300 holdnyi földje volt, ami távolról sem nevezhető arisztokrata klasszisú nagybirtoknak.) A káderlapot összeállító bürokrata az alábbiakat fűzte még jellemzéséhez: „Politikailag: analfabéta. Egyéni és társas megjelenése: fennhéjjázó, nyers modora van”. Az utólagos megjegyzéseknél pedig ez olvasható (betűhű szövegközlésben): „60 hold férje vagyona. Demokráciaellenes, klerikális beállítottságú. Iskolák államosításakor aláírta a tiltakozó ívet, internáltakkal, s reakciósokkal tartsa fenn [sic!] a kapcsolatot. Szakmai vonalon hanyag. Nem törődik a gyermekekkel, piszkos az otthon. Saját gyermekeit vette mindenekfelett előnybe.” Egy másik, áthelyezési ügyekkel kapcsolatos ügyirat kordokumentum értékűen hordozza magán a hatalom intencióit és módszereit. A gyanús, megbízhatatlan tanerők „ kicserélési, illetve melléosztási javaslata”262 mintadokumentuma a korszak sakkjátszmaszerű tanügyigazgatásának, melyben a pedagógusok csak kiüttethető vagy felcserélhető bábuk voltak. A forrásból a Kecskemétre vonatkozó szövegrészek az alábbiak: 261 MNL BKML VI. 502. a. 15/1949. biz. 262 Uo. 384
