Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Szabó Bence: OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT. Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között
I missziós egyházakhoz tartozó általános iskolákban 795-ről 338 főre zuhant a beiratkozottak száma (az előző évi létszám 43%-a).230 A város külterületi részein a tanítók nagyobb részét sikerült propagandával, jogkorlátozással eltántorítani a hitoktatás gyakorlásától. Kecskemét peremrészein több helyen, például Katonatelepen és Törökfáiban is beszüntették a vallási és keresztény erkölcsi ismeretek tanítását. „A szülők se követelik”23' - állapította meg némi cinizmussal a jelentés készítője. Különösen nagy nyomást lehetett gyakorolni a gyerekekre ott, ahol a növendékek az otthoni környezetükből kiszakadva kollégiumi ellátásba kerültek. A Kaszap utcai leánykollégiumban például a tanév elején a hittanra beiratkozottak aránya még 98% volt január hóban már csak 40%. A mezőgazdasági gimnázium diákjai valamennyien otthagyták a hitoktatást. Egy 1949 februárjában, közvetlenül az iskolák államosítását követően született református lelkészi beszámoló híven tükrözte a vallásos tanítást, nevelést, hitéleti tevékenységet minden téren kiszorító állami kultúrpolitika gyakorlati következményeit. „Ezzel [vagyis az iskolák államosításával] gyülekezeti munkáink bizonyos szempontból, különösképpen ifjúsági téren, új arcot kaptak. Az ifjúság nevelése nemcsak iskolai szempontból vált el egészen az egyháztól, hanem ezzel együtt az egyháznak az ifjúsággal való érintkezési felülete missziói szempontból is sokkal kisebb lett.” [...] „Határozottan érezzük és látjuk, hogy munkánk mind nagyobb erőket igényel, és mind nehezebbé válik”.232 A vallásszabadság jogának köznapi megnyirbálása érdekében a politikai és intézményi vezetés a bürokratikus eszköztár széles választékát alkalmazta. Közkeletű fogás volt például az iskolai ünnepélyeknek a vasárnapi istentisztelet idejével való ütköztetése vagy a hittanbeíratások megnehezítése.233 Erre irányuló rendelkezés volt az is, hogy vallástant csak a „rendes” tantárgyakat követően lehetett megtartani, ami a legtöbb iskolában este 5 utánra, a sötét beálltát követő időszakra esett. Ez különösen a tanyavilágban riasztotta el a gyerekeket, mivel sokuk több kilométer távolságból volt kénytelen bejárni. A másik „ zavaró körülmény”, ahogy a református lelkész, Kovács Bálint megfogalmazta, a pedagógus szakszervezet nyomásgyakorlása volt, mely a világnézeti tárgyak tanítását szembeállította a hitelvekkel, így a hittan oktatásával. Az egyházak küldetésének teljesítése előtt átláthatatlan fal nőtt ki az új szemléletű, materialista és osztályelméleten nyugvó pedagógiai alapokból, annak ellenére, hogy Ortutay Gyula miniszter a „legmesszebbmenő jóindulatot” ígért mindazon egyházak számára, melyek egyességre _________________________OKTATÁS PÁRTFELŰGYELET ALATT ■ Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között 230 KREL Presbitériumi jegyzőkönyv. 87/1950. 231 Uo. 2 p. 232 KREL Iktatott iratok. 35/1949. Lelkészi beszámoló a presbitérium részére. 1-2. p. 233 KREL Presbitériumi jegyzőkönyv. 76/1949. 375
