Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Szabó Bence: OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT. Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között
I középparaszti gazdaközösség, közéleti szerepet vállaló birtokos személyiségek kerültek. Az úgynevezett „parasztvonal áttörése”, vagyis a földmunkások megnyerése, a kolhozosítás keresztülvitele, a hagyományos gazdatársadalom szétverése igen sok fejfájást okozott a szovjet mintára szervezett munkáspártnak. A kisgazdák ellen 1946-ban igen heves rágalmazó, becsületsértő hadjárat indult, melynek kereszttüzébe dr. Móczár Antal földbirtokos, a Kerekegyházi Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt választmányi tagja került. _________________________OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT • Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között Dr. Móczár Antal Szalai József gyűjteménye Móczárt a korabeli lapok a korszak propagandája által kreált „zsíros paraszt” tipizált, szélsőségesen karikírozott figurájaként mutatták be, aki egyszerre terrorizál és feketézik, lázit az iskolák államosítása ellen, hintóján ülve oktatja, alázza a falu egyszerű népét. A kisgazdákkal való leszámolás mellett hamarosan kezdetét vette a szociáldemokraták „leszalámizásának” folyamata is. Ekkorra a község a két baloldali párt állandó torzsalkodásának színterévé vált. „Hogyan lett Kerekegyházából darázsfészek?”197 - tette fel a kérdést a szocdemek sajtója, a Kecskeméti Újság. „Ma a község egyetlen darázsfészek. Forrong a közvélemény és méltán forrong.” Az elmérgesedett konfliktus hátterében a közigazgatás vezető tisztségeinek elosztása állt. A pozícióharcban, 1946 májusában Fehér Mátyás szociáldemokrata községi jegyzőt koholt vá197 „Hogyan lett Kerekegyházából darázsfészek?” Kecskeméti Újság, 1947. július 20. (2. évf. 29. sz.) 2. 361
