Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Szabó Bence: OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT. Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között
dak alapján hivatalából elmozdították, majd internálták. Később egy újabb eljárás a B-listázott tisztviselőt rehabilitálta, Fehér az őt megillető állásba mégsem ülhetett vissza, mivel visszahelyezését Házi Árpád alispán (az MKP Központi Vezetőségének tagja198) törvénytelen eszközökkel megakadályozta. Az események csúcspontja Pető főispán „panasznapja” volt, mely fórumon a szociáldemokraták felhánytorgatták a párttársukkal történt méltánytalanságokat. A meghallgatáson megjelent a kommunisták által delegált jegyző, Dégi Jenő is, aki nem egyedül érkezett. „Kísérete” szidalmazta, majd tettlegesen is inzultálta a főbírót. „Harminc ember »népítéletet« gyakorolt. Hol van a demokrácia ott, ahol azt éppen a demokrácia nevén jártszák ki és olyanok lépnek fel a nép nevében, akik a nép bizalmát zavarkeltésre igyekeznek felhasználni?"'99 - tette fel a gondolatébresztő kérdést a cikkíró a kerekegyházi eseményekkel kapcsolatban, mellyel kimondatlanul is túlmutatott a községben történt eseményeken. Kerekegyházán a politikai rendcsinálás végül az iskolák államosítása elleni tiltakozások ürügyén teljesedett ki. A tragikus eseménysort elindító momentum a Kerekegyházi Katolikus Szülők [Vallásos] Szövetsége 1948. április 25-én tartott tiltakozó gyűlése volt. Az gyűlés szervezőinek célja mindössze annyi volt, hogy az iskolaszék ügyeit a széles nyilvánosság előtt tisztázza, azt a nemzeti bizottság durva és igaztalan vádjai alól felmentse.200 A politikai testület állításai között szerepelt az egyház demokráciaellenes ténykedése, összejátszása a nagytőkés és nagybirtokos osztályellenséggel, és más hasonló feltevések.201 Például az, hogy a községi iskolában még írni-olvasni is alig tanulnak meg a növendékek. Az elmaradásokért az ellenérvek szerint sokkal inkább a községi adminisztráció, mint az iskola volt terhelhető, mivel a nemzeti bizottság a jelzett mulasztásokat nem szankcionálta kellő eréllyel.202 A nagyszámú érdeklődő előtt tartott értekezleten megjelent Vári Ferenc plébános, egyházközségi elnök, Puchart Győző általános iskolai igazgató, Szirtes János elnök, Rozsnyói Zoltánné alelnök, továbbá az általános iskola tantestülete és kb. 200 szülő. A gyűlésen a plébános hangot adott tiltakozásának a községi nemzeti tanács és képviselőtestület határozataival szemben, mely grémiumok az iskolák államosítását lelkesen üdvözölték, sőt, egyenesen követelték. „Vajon megkérdeztek e valakit arról, mielőtt ezt a határozaSzabó Bence__________________________________________________________________________________ 198 RIGÓ Róbert, 2014. 355. 199 „Kerekegyháza”. Kecskeméti Újság, 1947. augusztus 17. (2. évf. 33. sz.) 2. 200 MNL BKML XVII. 48. A Kerekegyházi Nemzeti Bizottság iratai. NB. 69/1948. 201 MNL BKML XXXV. 27. 15. ő. e. A Kerekegyházi Katolikus Szülők Szövetségének gyűlésén készült jegyzőkönyv az iskolák államosítása elleni tiltakozásról. 1948. április 25. 202 Uo. 3-4. p. 362
