Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Szabó Bence: OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT. Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között
Szabó Bence felül az aránytalan mértékű repressziós intézkedések a kommunista diktatúra kezdetlegességeire, ingatag helyzetére is rávilágítottak, melyek különböző kontextusban, visszatérő módon fellelhetők a korszak forrásai között. A reakció kerekegyházi „darázsfészke” A Kecskemét szomszédságában lévő Kerekegyházán, az iskolák államosítása elleni tiltakozások ürügyén, egy nagyszabású letartóztatási és felelősségre vonási hullám zajlott le. A település Kecskeméthez ezer szállal kapcsolódott, így az ott kialakult helyzet a közeli nagyvárosban és az országban lezajló politikai vonulatokhoz egyaránt illeszkedett. A községben végbement események azonosságai alapján az is megállapítható, hogy egyértelmű párhuzam vonható a kerekegyházi megtorlások és a korszak kirakatperei között: „teljesen Pócspetrihez195 hasonló lázadás folyt Kerekegyházán a fasiszta plébános vezetése alatt” - állapította meg a Kecskemét nevű hetilap is, mely tudósításában a főbűnösre kiszabott háromévi fegyházbüntetést „megbocsátó ítéleteként aposztrofálta.196 Ahogyan Pócspetri országszerte vált a példastatuálás, jogos védekezésnek feltüntetett ellencsapás szimbólumává, úgy helyi - kecskeméti - szinten Kerekegyháza képezte a pártpropaganda számára a „nép” ellenségeivel szemben alkalmazott megtorlás jogalapját. A kerekegyházi eseménysort alapvetően több ágra lehet bontani, melyek azonban mindannyian egy tőről fakadtak. Kerekegyházán a klerikális reakciónak betudott események hátterében valójában egy széles alapú politikai és társadalmi feszültséggóc húzódott, melynek pontosabb megértéséhez 1946-ig kell visszatekintenünk. Az MKP vádjainak célkeresztjébe elsőként a kommunista eszméket idegenkedéssel fogadó, azokkal azonosulni nem képes 195 Az iskolák államosításához vezető első koncepciós pert, a pócspetri eseményekre építették. 1948. június 3-án este, mintegy 500 főnyi tömeg gyűlt össze, és tüntetett az iskolák államosításával szemben. Kiderítetlen körülmények között, az egyik rendőr halálos lövést kapott. A gyilkosság elkövetésével a helyi segédjegyzőt vádolták, és felbujtóként a plébánost nevezték meg. A kommunisták által megrendezett, jól kitervelt provokációt a falu lakosságának kegyetlen megbüntetése követte. Az alaptalanul gyilkossággal vádolt személyt kivégezték, a plébános halálbüntetését életfogytiglanra változtatták. Az iskolák államosítása ügyében a Parlament 1948. június 16-án név szerint szavazott. 293 szavazó közül 230-an szavaztak az iskolák államosítása mellett. 6505 iskola került állami tulajdonba, ebből a felekezeti iskolák száma 5032 volt. L.: Keresztény Magyarország portál. Egyháztörténelem. 3. rész A katolikus egyház története 1914-től. Internet: http://www.keresztenymagyarorszag.hu/tortenelem/ egyhaztortenet/Az+egyh%Elz+a+vil%Elgh%Elbor%FAk+%E9s+az+azt+k%F6veto +korokban/3.+r%E9sz%3A+A+magyar+katolikus+egyh%Elz+t%F6rt%E9nete+191 4-t%F51 (Letöltve: 2015. május 10.) 196 „Egy »megbocsátó« ítélet...”. Kecskemét, 1948. november 7. (2. évf. 44. sz.) 2. 360
