Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Szabó Bence: OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT. Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között
A szervezeti átalakítás mögött húzódó tényleges politikai érdekek és indítékok természetesen más megközelítésbe helyezik a cikkben elmondottakat. A kettős beszéd gyakorlatának érzékletes példáját láthatjuk a tanfelügyelő cikkével szemben a Kecskeméti Nemzeti Bizottság döntésében, mely már más húrokat pengetett meg. A testület mint a népi demokrácia letéteményese, a klerikális reakció ellen fogalmazott meg deklarációt. Állásfoglalását azért látta szükségesnek, hogy az egykori szerzetesrendi intézményekben kitörő zűrzavart megelőzze. Egy 1948 decemberében kelt, egyenesen a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak címzett levélben tiltakozásukat fejezték ki azon gyakorlattal szemben, hogy mind a volt piarista gimnáziumban, mind az egykori angolkisasszonyok intézetében a papok és szerzetesek a folyosókon, illetve az udvaron közvetlenül kapcsolatba léphetnek a tanulóifjúsággal. Erre a veszélyes rendellenességre hívta fel a nemzeti bizottság a kormányszerv figyelmét. A jelenség mögött természetesen nem az egyházak szándékos provokációja állt, hanem a kettéválasztott épületrészek szeparációjának kivite- lezhetetlensége húzódott.187 Kettős beszéd vallási kérdésekben A felekezetek és általában a hitélet gyakorlásának visszaszorítása kapcsán az MKP, majd MDP közleményei, szószólói konzekvensen cáfolták állítólagos egyház- és vallásellenességüket. Különösen az 1948. esztendőre volt jellemző retorikai elem annak minduntalan bizonygatása, hogy a kommunisták pusztán szakmai és nemzeti érdekből tértek az oktatási intézményrendszer államosításának útjára: „ne beszéljen itt senki kultúrharcról, mert ilyen nincs - és ne beszéljen itt senki vallás- és egyházüldözésről, mert ilyen nincs. Ezt nem mi állítjuk, ezt mindenki tudja. [...] Az egyházi iskolák államosításának a nép és a köztársaság érdekében kell bekövetkeznie”188 — olvasható Vadász Ferencnek, az MDP kecskeméti titkárának 1948 májusában megjelent kommünikéjében. Az MDP álláspontját sulykoló gondolatkörhöz egy következő lapszámban Vadász Ferencné189 cikke kísérelt meg - ugyanolyan végkövetkeztetést levonva - másik nézőpontot kínálni. A fejtegetés ezúttal a szülők érzelmeire és érdekeiken alapuló rációra hivatkozva (már-már közgazdasági és oktatásügyi szakpolitikai alapokra helyezkedve) sorolta fel az érveket az államosítás eszméje mellett, melynek gyümölcse a gyermekek boldogulásáSzabó Bence__________________________________________________________________________________ 187 MNL BKML XVII. 46. Iktatott iratok. 706/1948. 188 „Kecskemét és az egyházi iskolák ügye”. Kecskemét, 1948. május 23. (2. évf. 20. sz.) 1. 189 Vadász Ferencné: 1947. augusztus 31-én az MKP Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei listáján parlamenti mandátumot szerzett. 1947. szeptemberétől az MKP Dél-Pest megyei bizottságának propagandistája. RIGÓ Róbert, 2014. 340. 356
