Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)

TANULMÁNYOK - Szabó Bence: OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT. Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között

OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT ■ Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között

nak egyengetése, korszerű ismeretszerzése, és nem utolsósorban ingyenes képzésben való részesítése. Mindezen óhajok - állította Vadászné - csakis akkor válhatnak valóra „ha az állam egységesen átvállalja az oktatási terheket az ország minden iskolájábanA fejlődés csalhatatlan letéteményesei egyedül az állami intézmények, szemben az egyházak avítt, idejétmúlt módszereivel. A klerikális reakció azonban a naiv szülőket megtévesztve, az óhajtott demokratikus átalakulás előtt minduntalan gáncsot próbált vetni. Például a szülői értekezletek alkalmával rendszeresen elhangzottak azon aggályok, hogy a felekezetektől elválasztott intézmények nem fogják a gyermekek hitéleti nevelését biztosítani: „Nem engedjük, hogy kiöljék gyermekeink leikéből a vallásos érzületet” - idézte a cikk az ez idő tájt gyakorta elhangzott ellenérveket, melyek mögött a szerző szándékos hangulatkeltést, izgatást tételezett fel.190 A vezércikkek idézett érveit nyomasztóan lehengerlő propagandaakciókkal sulykolták az emberek fejébe. Ekkoriban szinte minden fórum, közbeszéd, cikk direkt vagy közvetve az államosítás mellett és a klerikális reakció ellen hangzott fel. A Vadász Ferencné cikkét leközlő lapszámban például a következő írások jelentek meg: „Tízezer Kecskeméti dolgozó nevében! Az iskolák államosítását követelik a szakszervezetekbe tömörült dolgozók”; vagy: „Ilyen a vallásüldözés a Mária-városban. Templomot épít a demokrácia” stb. Ez utóbbi cikk különös pikantériája, hogy egyrészt a templom építése soha nem fejeződött be, másrészt annak költségeit nem a „demokrácia” nehezen körvonalazható közjogi vagy kollektív testületé állta, hanem a hívek áldozat- vállalása teremtette meg annak anyagi alapjait. Az agitáló retorika mellett a sajtóhadjárat gazdag termésében találunk nem egy példát igaztalanul vádló, csipkelődő, méltatlanul gunyoros stílusban tálalt közleményekre is, mint például a már többször említett lapszámban lehozott „Mea culpa, mea culpa...” címen megjelent cikk is. „Három évszázad óta demokratikus szellemben nevelik a zárdák a növendékeket — nyilatkoztatták ki a katolikus szülők értekezletén. Ejnye-ejnye, hogy ezt eddig észre sem vettük! De várjunk csak-persze, a múltban álcázni kellett a demokráciát és azért kifelé az ellenkezőjét kellett mutatni" - olvasható a bevezetésben az eszmefuttatás hangulatát megadó felütés. Az írás szerzőjét (állítása szerint) egy gyermekkori sérelme inspirálta, mivel gimnáziumi felvételét szülei anyagi helyzete és társadalmi státusza miatt a felekezeti gimnáziumok elutasították.

Megszilárdulóban az új rend

1948-ra a kritikai hangok végleg elcsitultak. A mindent elsöprő politikai akarat pontosan tükröződik azokon a kis számban fennmaradt tantestületi jegyzőkönyvekben, melyek még fellelhetők a tanfelügyelet szakigazgatási szervé190 „Szülők mozgósítása”. Kecskemét, 1948. május 30. (2. évf. 21. sz.) 1.

357