Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Szabó Bence: OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT. Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között
tás, alapvető infrastruktúra (víz, gáz) nélkül, tehát gyakorlatilag a nulla szintről kellett a mezőgazdasági gimnáziumot felzárkóztatni, mely érthető módon, teljesítményén is megmutatkozott. A pártideológia által átszabott oktatási rendszerben nem hagyták figyelmen kívül a „klerikális reakció” fellegvárainak számító, reakciósnak tételezett iskolai közösségeket sem. Az egykori felekezeti (közülük is elsősorban a piaristák és angolkisasszonyok rendjébe tartozó) iskolákból a pedagógusok és tanulók egy részét más tanintézmények között szórták szét. Az okot a túlzsúfoltságban, a tanulói létszám arányosításában nevezte meg a tanügyi igazgatás, mondván: „[...] az áthelyezés tisztán a gyermekek érdekében történik”.183 Az átrendeződések nyomán a volt szerzetesi iskolákból elvezényelt és elbocsátott tanerők pótlására csak 1948 szeptemberében 13 helyettesítő és 2 rendes tanár kinevezéséről kellett határozni.183 184 A pedagógushiányt súlyosbította, hogy az esküokmány aláírását a szerzetestanárok megtagadták. Ezeket az eseteket természetesen a reakciós felsőpapság bünlajstromába rótta fel a propaganda: „A szerzetesek is szeretnének tovább tanítani, de feletteseik még nem engedik őket”185 186 - olvasható a Kecskemét egyik, 1948. júliusi számában. Egy augusztusi cikkben a téma fejtegetését dr. Vágó Dezső tanfelügyelő folytatta, aki a szerzetestanárok helyett, sőt nevükben vette magához a szót. „Előre kell bo- csátanom - mondotta Vágó Dezső, - hogy a szerzetestanárok egyénileg nem helyeslik egyházi főhatóságuk merev álláspontját, és szívesen tanítanának az állami iskolákban [...], azonban a szerzetesi fogadalom köti őket.”m Vágó megjegyezte, hogy a piarista tanárok egy része az egyházigazgatás terén ténykedett tovább, az angolkisasszonyok szerzetestanárait pedig magánórák, kézimunka-, nyelv- és zenetanítás juttathatta kenyérkeresethez. A beszámoló különös figyelmet fordított a népi demokrácia által kézbe vett iskoláknak a rendházaktól való elszigetelésére. A kifogásokat álságosán tapintatos szándékkal, az egyházak érdekében hozta fel a cikk. Mint olvasható, az államosítás után a piaristáknál a rendházat egy külön épületszárnyba toloncolták át, melyet az iskolától „zárt falakkal” el lehetett szigetelni. A hozzá tartozó kertet is el lehet választani egy kerítéssel, így „a szerzetesi élet rendjét semmi sem fogja zavarni” - nyilatkozott az egyházak igényeire figyelmes tanfelügyelő. _________________________OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT • Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között 183 „A zsúfolt létszámú iskolákból a legközelebbi iskolába helyezik át a tanulókat”. Kecskeméti Lapok, 1948. szeptember. 9. (81. évf. 207. sz.) 2. 184 „Új tanerők a volt egyházi iskolákban.” Kecskeméti Lapok, 1948. szeptember. 23. (81. évf. 219. sz.) 1. 185 „A szerzetesek is szeretnének tovább tanítani, de feletteseik még nem engedik őket.” Kecskemét, 1948. július 25. (2. évf. 29. sz.) 1. 186 „A volt szerzetesi iskolák átrendezéséről...”. Kecskemét. 1948. augusztus 15. (2. évf. 32. sz.) 2. 355 I
