Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Szabó Bence: OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT. Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között
Szabó Bence Az egyesült munkáspárt kecskeméti szervezetének 1949. szeptember 12-i ülésén napirendre került a város oktatási helyzete. Az értékelés kapcsán Lendvai Ferenc pártsajtóért felelős káder több észrevételt is tett. Egyfelől kifogásolta a Katona József Gimnázium igazgatóhelyettesének magatartását, aki az iskola tanévnyitó ünnepélyén túl buzgónak bizonyult a hittanbeíratással kapcsolatos tájékoztatásban, megsértve - szerinte - az állami feladatok és az egyházi funkciók szétválasztásának elvét.179 A hittan kérdésén túl Lendvai egyéb válságjelenségekre is felhívta a figyelmet a kecskeméti oktatás általános helyzetével kapcsolatban: véleménye szerint például a mezőgazdasági gimnáziumban az oktatás színvonala elégtelen, a tanári kar szakmailag felkészületlen, „silány” volt. A pedagógus szakszervezet működése sem bizonyult hatékonynak. Ennek okát a szakszervezeti titkár személyében látta, akiről azt is kiderítette, hogy az apja valamikor csendőr volt, ő maga pedig 26 hektáron gazdálkodott.180 181 182 Általános problémaként értékelte továbbá, hogy a pedagógusok még mindig vonakodtak csatlakozni a Magyar Dolgozók Pártjához. „Ennek okát abban látom, - indokolt a pártsajtós hozzászólásában - hogy itten sok felekezeti iskola volt és a pedagógusok nem akartak belépni a pártba.”'*' Vagyis az ok megint csak a klerikális reakció mesterkedésében volt keresendő. A helyzet reálisabb értékeléséhez tanulságos az iskola pedagógusainak szemszögéből is megvizsgálni a kérdést. A színvonalas, eredményes oktatás megteremtése előtt tornyosuló nehézségekről a mezőgazdasági gimnázium 1949. október 15-én kelt szakmai beszámolójában olvashatunk: „Ez az első munkaév, mely ilyen feladatokat állított elénk [ti. a szocializált nagyüzemi mezőgazdaság igényei szerint kialakított, materialista szemléletben átreformált oktatást]”. „ Annyi nehézség torlódik munkánk elé, amit legyőzni csak úgy tudunk, ha részleteibe[n] is megbeszéljük a feladat követelményeit [...]. Meg kell említeni, hogy mit is lehet jelenleg iskolánknál elérni a gyak. oktatás terén. Az iskolánkjelenlegi felszerelése annyira hiányos, sőt majdnem semmi, hogy felelősségteljes gyakorlati], oktatást semmilyen tárgykörben végezni nem lehet. [...] A kertészet és állatteny[észtés] is küzd, mert a tangazdasági adottságok nem szolgálják a &o//[ektív] gazdálkodás] feltételeit. A vegytani, biológiai és fizikai gyakorlatok pedig még nagyobb nehézségekkel és igazán helyi megoldásokkal folyhatnak”'*2 Felszerelés, tankönyvek, tantervi utasí179 MNL BKML XXXV. 43. 4. ő. e. A végrehajtó bizottság üléseinek jegyzőkönyvei. Jegyzőkönyv a VB 1949. szeptember 12-i üléséről. 5. p. 180 Uo. 181 Uo. 182 MNL BKML XXIII. 11. 19/1949. „Iskolánk gyakorlati oktatásának kérdései. Melléklet a módszeres értfekezlet] jegyzőkönyvéhez.” Kecskemét, 1949. október 15. 354
