Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Szabó Bence: OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT. Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között
Szabó Bence dozást, az oktatás és nevelés hivatását. A kereszténység gyökeres megújulásában minden erejével arra kell koncentrálnia, melyet nem vehet át (vagy el) tőle az állam, vagyis a lelki gondozást, Isten törvényeinek tiszteletét és az Evangéliumok tanítását: „a szeretet szolgálatát, a fegyelem gyakorlását és a krisztusi világosság terjesztésér. Az egyházak történelmi méretű próbatétel elé kerültek, melynek kimenetele sorsdöntő volt: „Ebben a nagy átalakulásban vagy meg fog újulni a magyar református egyház s akkor a második ház [azaz a megújult, megreformált egyház] dicsősége nagyobb lesz az elsőnél, vagy elpusztul, ha nincs benne lélek” - írja a leköszönő püspök utolsó intelmében.157 158 159 Ravasz László lemondása, az .oktrojált „megállapodás” és az iskolák államosítása felett érzett keserű csalódottság csendül ki a meglepő nyíltsággal és éleslátó stílusban megfogalmazott 1948. évi kecskeméti lelkipásztori tájékoztatóból. A dokumentum az egyház és ezen keresztül a kecskeméti refor- mátusság életbevágó sorskérdéseit feszegette. A tájékoztató készítője, vélhetően Kovács Bálint lelkész, elsőként a püspök lemondásának körülményeire tért ki, mellyel kapcsolatban a következőket jegyezte meg: „Ravasz László dr. betegségével indokolta meg lemondását [...]. Ezzel szemben a közvéleményben még a mai napig is meg nem cáfolt formában szóbeszéd tárgya, hogy a lemondásba egyházon kívüli erők is belejátszottak. Ennek nyugtalanító hatása kétségtelenül tapasztalható. Ha valóban így van, akkor az egyház élete nem független többé, s kimondhatatlan sok aggodalomra ad okot."'™ Ezt követően a jelentés rátért a zsinati tanács április 30-i döntéseire, mely az állammal megkötött egyezmény „ratifikálása” körül zajlott. A beszámoló az egyházközség nevében sérelmezte, hogy ezekben az igen súlyos kérdésekben a presbitériumok és a közvélemény szava nem hallatszott el a tárgyalóasztalig. így már csak a kész helyzet, egy megkötött megállapodás felett lehetett véleményt mondani. „Szerintünk nem elegendő arra, hogy az államhatalom minden kedvezményét megkapjuk, de esetleg elegendő lehet arra, hogy egyháztagjaink széles rétegeit az egyháztól való elhidegülésre, sőt ellenséges állásfoglalásra késztessék"'59 - olvashatók a megállapodás visszásságai felett érzett aggodalmak a lelkészi jelentés összegzésében. Kovács Bálint természetesen kitért az egyházak számára legérzékenyebb kérdéskörre, az iskolák államosításának dilemmáira, a kormány részéről megnyilvánuló rugalmatlanság kapcsán. „Nem tudjuk, hogy az államnak miért olyan sürgős az egyházi iskolák államosítása". Ez ügyben a döntéshozó parlamenti pártok erkölcsi kompeten157 MNL BKML Vili. 83. a. 456/1948. Dr. Ravasz László XXVII. /és utolsó/ püspöki jelentése. Június 7. 8. p. 158 KREL Iktatott iratok 80/1948. Lelkészi beszámoló. Dátum és aláírás nélküli irat. (Kb. 1948. május hó.) 1. p. 159 Uo. 2. p. 340
