Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Szabó Bence: OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT. Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között
OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT - Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között ciáját ismételten kérdőjelbe tette, tekintettel arra, hogy a legitim parlament egyetlen egy pártjának programjában sem volt olvasható az iskolák államosításának terve. Ennek kapcsán a kecskeméti lelkész a korábban hangoztatott elvek melletti nyílt kiállásra sarkallta a református presbitériumot: „Akármi lesz a tárgyalások végső eredménye, mi leszögezhetjük azt az álláspontunkat, hogy önként semmi körülmények között sem mondunk le évszázados ősi iskoláinkról. Nem mondunk le, mert tudjuk, hogy 'amiről lemondunk, ahhoz való igényjogosultságunkat minden időkre elveszítettük.'”'60 Az állomosítás ügyében 1948. május 23-án a presbitérium a fenti jelentés szellemével megegyező határozatot hozott. Két napra rá, május 25-én a város összes református felekezetű iskolája - mintegy 1000 résztvevővel - csendes demonstratív szándékkal, közös szülői értekezletet tartott. Végül e hónap 30-án, 2500 lélek előtt, az istentiszteletet követő közgyűlésen is ismertették a presbitérium döntését.160 161 162 A megtett erőfeszítések, tiltakozások, a szabad véleménynyilvánítás utolsó kezdeményezései azonban semmiképp sem szabhattak új irányt az ekkor már részleteiben előkészített változásoknak. Az államosítás kezdetei Az iskolák államosításának lefolyása, annak politikai, hatalomgyakorlati vonatkozásai kapcsán könyvtárnyi szakirodalom áll rendelkezésre, így ezekre nem kívánok részletesen kitérni. A baljóslatú előzményeket követve, egy formális parlamenti vita után az Országgyűlés 1948. június 16-án elfogadta a XXXIII. sz. törvénycikkelyt a „nem állami iskolák fenntartásának az állam által való átvétele” tárgyában. A jogszabály megszületését és végrehajtását több, főként egyházi oldalról megnyilvánuló ellenvélemény, petíció, kérelem kísérte. Ezen szempontok természetesen nem kaptak publicitást, vagy ha nyilvánosság elé is tárták őket, akkor a klerikális reakció, maradi, antidemokratikus erők szabotázs-kísérleteinek kontextusában. A fordulat éve korszakhatárt jelentett a magyar politikai életben, de ez az esztendő vízválasztót képezett az oktatás-művelődés megannyi területén is. „Az 1947/48-as tanév 1944 óta a legnagyobb bizakodással indult. Eredeti helyén fogadta diákjait a fiúgimnázium, a leánygimnázium és a tanítónőképző. Szeptemberben még nem lehetett tudni, hogy utoljára tartottak évnyitó istentiszteletet a templomban. A színfalak mögött már folytak a tárgyalások a »demokratikus iskola« megteremtéséről”'62 - olvasható Szabados Lászlónak 160 KREL Iktatott iratok 80/1948. Lelkészi beszámoló. Dátum és aláírás nélküli irat. (Kb. 1948. május hó.) 3. p. 161 KREL Iktatott iratok. 268/1948. 162 SZABADOS László, 2000. 83. 341
