Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Tóth Szilárd: A KÖZSÉGI NÉPISKOLAI TANULÓK HELYZETE KECSKEMÉTEN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT
1 „A háború óta bekövetkezett változások nagyon bölcsek, azonban a változtatások nem számoltak a háború következtében előállott több gyermekes szülők, rokkantak, özvegyek nyomorúságával, nem számolt másrészről az emberek nagyfokú önzésével. A három-négy gyermekkel megáldott vagyontalan özvegy vagy rokkant az ő kevés havi járadékából, kétkezi munkájával szerzett csekély jövedelméből gyermekeit képtelen eltartani. Hogy anyagi gondjain enyhítsen, kénytelen elszegődni cselédnek, pásztornak ki a tanyára. A cselédtartó gazda azonban csak addig tartja szolgálatban a gyermeket, míg iskolába nem kell járatnia. Mihelyst iskolába keresik, azonnal elbocsátja, mert ő csak úgy használhatja a szolga gyermeket, ha nem jár iskolába. Hiába a szívhez szóló, értelemre hatni akaró rábeszélés, hiába a hazafias kötelességre való hivatkozás, eredményre nem vezet. Itt kezdődik azután a szegény gyermek és szülő kálváriája. Próbálja a szülő gyermekét az iskolába járatás feltételével más gazdánál elhelyezni, próbálja az iskoláztatási kötelezettség alól mentesíteni, de ez sehogy sem sikerül. Közben sorban kapja a bírságos intőket, s ha fizetni nem tud, végül becsukják. Az eljárások során nagyfokú méltatlankodások, kitörő ideges jelenetek, család kiirtás iránti fenyegetődzé- sek nagyon szomorú és kellemetlen jeleneteiben van része az elöljáró iskolai hatóságnak. E téren a megértés és a szociális akciók segíthetnek'" — jellemezte a helyzet visszásságait a korabeli évkönyv.43 Erről tudósított egy tanító is az iskolaszéknek írt levelében: „Általában minden kerületi iskolában eddig nem tapasztalt, szokatlan nagy a kimaradott tanulók száma. Ennek oka az, hogy a szülők a magas munkabérek miatt gyermekeiket használják fel a gazdasági munkákra, a szegényebb sorsú szülők gyermekeiket kiadják pásztornak, hogy így megélhetésük gondjain könnyítsenek.”44 A fenti idézetek alapján kijelenthetjük, hogy bár robbanásszerű volt az iskolarendszer fejlesztése, az óriási gyermekszám, a háború utáni elszegényedés, a katonaözvegyek megélhetési gondjai, illetve a megélhetést biztosító gyermekfoglalkoztatás kényszere miatt kevéssé tudták kihasználni a fejlesztésből adódó lehetőségeket. ___________________________A KÖZSÉGI NÉPISKOLAI TANULÓK HELYZETE KECSKEMÉTEN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT A tanítás rendje Alapesetben délelőtt és délután tanították a diákokat, egy hosszabb ebédszünettel. A tanítás rendjét azonban nagyon sok minden befolyásolta, így ettől a legtöbb esetben eltértek. Leginkább az időjárási és természeti viszonyok, 43 XLVlII-ik évi jelentés a kecskeméti községi népiskolákról 1924-25. tanév. Szerk.: Bíró Adáin. 3. 44 MNL BKML IV. 1907. 179/1920. 251
