Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)

TANULMÁNYOK - Tóth Szilárd: A KÖZSÉGI NÉPISKOLAI TANULÓK HELYZETE KECSKEMÉTEN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

Tóth Szilárd valamint a tanteremhiány volt az, ami miatt eltérő tanítási rendet kellett al­kalmazni. Ha hideg, téli idő volt, esetleg tüzifahiány, csak délelőtt tanítottak, hogy ne kelljen sokat fűteni, és a gyermekek a téli sötét beállta előtt hazaérje­nek. Tekintettel arra, hogy majdnem kétszer annyi osztály volt, mint amennyi tanterem, a legtöbb esetben váltakozó oktatást vezettek be, ami azt jelentette, hogy egyes osztályok vagy délelőtt és délután, vagy egyes napokon váltották egymást akként, hogy egyik nap csak az egyik, másik nap a másik osztály használta a termet. A szülők és a tanárok mindig próbálták az adott hely­zetben legjobb megoldást megtalálni, így nagyon sok beadvány érkezett az iskolaszékhez a tanítás rendjét illetően. A ruha hiányára, a tanyai tankötelesek lakóhelyének az iskolától való távolságára és a téli időszakra való tekintettel tartották szükségesnek kísérlet­képpen 1926-ban az egyhuzamban való tanítás bevezetését a tanyai iskolák­nál, reggel 8-tól délután 1-ig.45 46 A félnaponként váltakozó oktatással kapcsolatosan több hetényegyházi lakosnak panasza merült fel. Azzal a kéréssel fordultak az iskolaszékhez, hogy a tanítás egésznaponként váltakozva történjen, ne félnaponként, és ezt azzal indokolták, hogy két, sőt több családban három gyermekük jár iskolába, és így nem bírják gyermekeiket ellátni lábbelivel és télikabáttal. Gyermekeik iskoláztatását csak úgy tudták biztosítani, ha egyik nap az egyik, másik nap a másik gyermek vette fel a cipőt és a télikabátot, „de a félnapos rendszerben így nem járhatnak, így gyermekeiket iskoláztatni nem tudják. A régi rend­szer mellett minden másnap otthon volt gyermekünk, s akkor tudtuk valamire használni is őket, most meg semmi hasznukat nem vehetjük.’H6 A Tisza parti Gőzfürész és Őrmalom Részvénytársaság Lakiteleki fű­résztelepén lakó szülők azt kérték, hogy gyermekeik - mintegy 20 fő, több­ségük hat-hét éves, most iskolába kerülő gyermek - csak minden másnap menjenek iskolába, „ugyanis a hideg téli időjárás beálltával biztos megbete­gedésnek vannak kitéve”.47 Az 1928/29-es tanévben belterületen a 60 elemi iskolai osztály 49 tan­teremmel rendelkezett, emiatt 22 osztályban váltakozó rendszer szerint kel­lett tanítani. A váltakozó rendszert minden esetben hátrányosnak tekintették, ugyanis a reggeltől estig használt tantermeket sem takarítani, sem szellőztetni nem lehetett rendesen. Ez egészségi szempontból is veszélyes volt. Sürgették, hogy a belterületen mielőbb épüljön központi iskola, illetve a város külső ke­rületeiben lévő iskolákban a tantermek száma növekedjen. Erre azért is szük­ség volt, mert ezen külső kerületekben a szegényebb néprétegek gyermekei laktak, akiknek a lakhatása is sok egészségügyi problémát vetett fel, így az 45 MNL BKML IV. 1907. 342/1926. 46 Uo. 59/1923. 47 Uo. 317/1922. 252

Next

/
Oldalképek
Tartalom