Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Tóth Szilárd: A KÖZSÉGI NÉPISKOLAI TANULÓK HELYZETE KECSKEMÉTEN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT
Tóth Szilárd ben a gyerekek nem jöhettek át, a hat kilométernyi nagy kerülőutat nem tudták megtenni. Több esetben a szülők kezdeményezték új iskola létrehozását. Agasegyházáról az orgoványi határ széléről több szülő azt kérelmezte, hogy az úgynevezett Baktay tanyában, mely a város tulajdona, ideiglenes pusztai iskolát állítsanak fel. Előadták, hogy az épület csekély átalakítással alkalmas iskolai célokra addig, amíg a város az oda kijelölt új iskolát fel nem tudja építeni. Kiemelték a kérelmezők, hogy gyermekeik számára 6-7 kilométeres körzetben nincs iskola. A gyermekek helyzetének javítása érdekében Dr. Koncz Mihály tisztiorvos indítványt terjesztett elő a közigazgatási bizottság ülésén: indítványozta, hogy a tankötelem ne a hatodik, hanem a betöltött hetedik életévnél kezdődjön, s hogy az elemi iskolások, különösen a tanyasiak iskolai tanítása november 15. és március 15. közötti időben ne 8, hanem 9, de legkorábban fél 9 órakor kezdődjön. Mint kifejtette, „a 6 éves tanyai gyermek, még ha jól fejlett és egészséges is, nem elegendő erős ahhoz, hogy a legtöbb esetben két-három kilométeres utat tegyen meg a zord évszakban az iskoláig és vissza ugyan annyit, tehát naponta négy-hat kilométert, amelyet ismét legtöbb esetben úttalan utakon kel! megtennie. Ekkora fáradságra a 6 éves gyermek még enyhe évszakban sem kötelezhető bizonyos mérvű aggodalom nélkül.’’'’ A tanítás későbbi megkezdésére vonatkozó javaslatát azzal indokolta, „hogy az apró gyermekeknek több kilométer távolságra eső otthonaiktól ne éjszakai sötétségben, ködben kelljen iskolába indulni, amikor eltévedés, úti szerencsétlenség, kutyák támadásának lehetnek kitéve”.4' Az 1928/29-es tanévre vonatkozó jelentés szépen összefoglalta a mulasztások kiváltó okait és az ezzel kapcsolatban felmerülő teendőket. A tanév, a mulasztások szempontjából, nem volt normális iskolai évnek tekinthető. A december második felétől március első feléig tartó nagy hidegek és hófúvások miatt a mulasztások nagy része erre az időszakra esett. Ebben az időben a tanulók fizikailag képtelenek voltak az iskolába járásra. Egyes iskoláknál még az átlagnál is rosszabb volt a helyzet. Ezek azok az iskolák, amelyek hónapokon át hótorlaszokkal voltak elzárva. Az igazolatlan mulasztások 80%-a a hivatalból beírt tanulókra esett, akik az ellenük indított eljárások lefolytatásáig természetszerűleg 1-2 hónapot is mulasztottak. Ezen csak az eljárás gyorsításával lehetett volna segíteni úgy, hogy az iskolai bírságok és büntetéspénzek behajtásával egy minden más teendőtől mentesített végrehajtót bíztak volna meg. A rossz időjárás következtében járhatatlanná váló tanyai utak miatt előálló mulasztások szintén csökkenthetők lettek volna, ha a tanulók részére az iskolához legrövidebben vezető iskolai gyalogutak nyílnak meg. Ilyen utak hiányában a tanulók csak nagy kerülővel juthattak a légvonalban gyakran közel fekvő iskolához.41 42 41 MNL BKML IV. 1907. 110/1937., 252/1921., 424/1934. 42 Uo. 62/1930. 250
