Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)

TANULMÁNYOK - Kőfalviné Ónodi Márta: A KISKUNFÉLEGYHÁZI GIMNÁZIUM SPORTÉLETE AZ 1940-ES ÉVEK KÖZEPÉIG

elrendelte a testnevelés tantárgynak felvételét a rendes tárgyak sorába.6 * 8 A tan­tárgy célja a „rendszeres gyakorlatok által a test minden egyes részét célsze­rűen fejleszteni, s ezáltal a test erejét lehetőleg fokozni s működésében annak ügyességét és képességét előmozdítani": A rendelet által előirányzott, heti két órában elvégzendő szabad- és rendgyakorlatokat, eszközökön és eszközökkel való gyakorlatokat úgy kellett megszervezni, hogy „minden egyes órában a tanulók egész teste igénybe vétessék"} „Habár az új tanterv csakfokozatosan, évről évre fölebb haladva, lép életbe, s így a testgyakorlás is csak e fokozat­ban válik általánosan kötelezővé, azonban, minthogy ezen oktatásnál oktatási szempontból különös előkészület nem kívántatik, nincs észrevétel az ellen, sőt czélszerűnek tartatik, ha ott, hol ez egyébként a tanulmányi rend megzava­rása nélkül eszközölhető, a testgyakorlás kötelezettsége mind a 6 illetőleg 4 osztályban külön, hetenként 2-2 órában már a jövő tanévben behozatnék”9 10 A minisztérium rendelkezett a „testgyakorló mestereknek” járó fizetésről is: a négyosztályos gimnáziumoknál - így a félegyházinál is -, ahol a testnevelés oktatása csak heti nyolc órát tett ki, 300 forint illette meg a tanárt, és csupán „melléktanítói” minőségben alkalmazták, a magyarázat szerint: „Minthogy részint a testgyakorlás oktatására kevesebb előkészület kívántatik, mint más tanulmányoknál, részint a testgyakorló mesterek legfölebb csak 12 órai heti tanításra köteleztetnek, ennélfogva idejüknek aránylag csak kisebb részét szentelik az iskolának: ők nem rendes, hanem melléktanítói minőségben al­kalmaztatnak, számukra a fönn kitett illetőségek és nem rendes fizetés gya­nánt, hanem csak jutalomdíjképpen adatnak és pedig azon kijelentéssel, hogy amennyiben időnként szolgálatuk rendes teljesítésében akadályozva volná­nak, helyettesítésükről önmaguk saját költségükön tartoznak gondoskodni"'0 A tankerületi főigazgató azzal a felhívással küldte meg az iskola igazgatójá­nak a minisztérium utasítását, hogy „a testgyakorlat tanítására az ott helyi tanintézetnél alkalmazható, arra képes s a fönnebbi föltétel alatt vállalkozni kész szakférfiút kiszemelni, s okmányainak beküldése mellett, tornamesterül 6 Am. kir. közoktatási ministerium által, 1868. évi augusztus 29-én 14 464 sz. a. a katholikus gymnasiumok számára megállapított tanterv. 2. §. Magyarországi rendele­tek tára 1868. Pest, 1871. (A továbbiakban: Rendeletek tára, 1871.) 419-420. A m. kir. közoktatási ministerium által, 1868. évi augusztus 29-én 14 464 sz. a. a katholikus gymnasiumok számára megállapított tanterv. 24. §. Rendeletek tára, 1871. 428. 8 Uo. 25. §. Rendeletek tára, 1871. 428. 9 MNL BKML V. 142. b. L. 36. F. 1. Cs. 2. Sz. 111. Lutter Nándor ideigl. főigazgató 1205/1868. számú, 1868. szeptember 9-én kelt átirata. 10 MNL BKML V. 142. b. L. 36. F. 1. Cs. 2. Sz. 111. Lutter Nándor ideigl. főigazgató 1205/1868. számú, 1868. szeptember 9-én kelt átirata. Érdekes, hogy a díjazásnál nem csupán a tartott órák szerint tettek különbséget a tanárok között, hanem a fizetés füg­gött az adott gimnázium elhelyezkedésétől is: a budapesti iskolákban magasabb volt a fizetés, mint a vidékiekben. Kőfalviné Ónodi Márta _________________________________________________________________________ 198

Next

/
Oldalképek
Tartalom