Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Kőfalviné Ónodi Márta: A KISKUNFÉLEGYHÁZI GIMNÁZIUM SPORTÉLETE AZ 1940-ES ÉVEK KÖZEPÉIG
A KISKUNFÉLEGYHÁZI GIMNÁZIUM SPORTÉLETE AZ 1940-ES ÉVEK KÖZEPÉIG leendő kineveztetése haladéktalanul ajánlatba hozni szíveskedjékSzabó Ferenc továbbította a levelet a város elöljáróihoz, kérve, hogy mielőbb intézkedjenek „a jövő tanévben már behozandó tornászairól”'2 A képviselő- testület 1868. szeptember 27-én úgy döntött, hogy egy nyolctagú bizottságot választ az iskolai testnevelést érintő és egyéb oktatással kapcsolatos ügyek kivizsgálására.11 12 13 A bizottság a következő, 1868. október 18-án tartandó ülésen számolt be tapasztalatairól. „Ami a tornászától (gymnastikát) illeti, meggyőződött a küldöttség arról, hogy ezen tantárgyat felsöbbi intézkedések folytán életbe kell léptetni, de minthogy ez új és szokatlan tantárgy, egyelőre csak ideiglenesen véleményezi a tanári állomást betöltendőnek, s a megválasztandó ideiglenes tanár részére 50 ft tiszteletdíjt hoz ez évre javaslatba.”14 A képviselőtestület azonban még a központilag előirányzott illetmény hatodára csökkentett változatát sem tudta vállalni. A minisztériumhoz írt levél szerint: „Nem kétkedik a városi közönség azon, hogy a sürgetett eszközök szükségesek, valamint azt is beismeri, hogy a gymnastica a tanuló ifjúság testi ereje fejlődését elősegíti [...], hanem számot vetve magával azt is belátja és felette érzi [...], hogy az ínséges kölcsönök s egyéb alig elviselhető adónemek terhe nehezült reá [...], a kérdéses kiadásokat fedezni nem bírja. Minthogy pedig akkor, midőn a helybeli kis gymnasium újból életbe léptetett,15 16 nem számított arra a város közönsége, hogy ily tetemes rendkívüli kiadások, sőt még új tanári állomások is keletkezzenek [...], ennélfogva kénytelen ezúttal kijelenteni, hogy az ily nagyobbszerű kiadásokat a városi pénztár képtelen fedezni [...]. Ennél fogva azon alázatos kérelemmel járul Félegyháza város közönsége a nmg. m. k. vallási és közoktatás ügyi minisztériumhoz, miként az itteni kisgymnasiumnál a fentebb érintett, s még ezek után felmerülhető kiadásokat a tanulmányi alapból utalványozni méltóztassék.”'6 A minisztérium válasza nem ismert, de a későbbi események ismeretében valószínűsíthető, hogy Félegyháza nem kapott támogatást a tornatanár fizetésének fedezésére. Az 1870/71-es tanévben a testnevelésórákat ugyanis 11 MNL BKML V. 142. b. L. 36. F. 1. Cs. 2. Sz. 111. 12 Uo. Szabó Ferenc plébános, iskolaigazgató 263/1868 számú, 1868. szeptember 18-án kelt levele. 13 MNL BKML V. 142. a. Kiskunfélegyháza Város Képviselőtestületének iratai. Képviselő-testületi jegyzőkönyvek 1848-1871 (a továbbiakban V. 142. a.) 66/1868. sz. határozat. A kiküldött bizottság tagjai: Szabó Sándor, Fejes Márton tanácsnok, Hoffer Adolf, Endre Andor, Móczár Lajos, Tóth József, Vereb György képviselők és Szerelemhegyi Márton főjegyző. 14 MNL BKML V. 142. a. 72/1868. sz. határozat előterjesztése. 15 A félegyházi kisgimnázium 1854 és 1861 között nem működött, mivel a város képtelen volt előteremteni az új rendelkezések által megkívánt kötelező tanári létszám illetményének alapját. Erről részletesen lásd: KŐFALVINÉ ÓNODI Márta, 2011. 24-28. 16 MNL BKML V. 142. b. L. 36. F. 1. Cs. 2. Sz. 111. A 72/1868. közgyűlési határozat alapján a minisztériumhoz írt levél piszkozata. 199
