Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Szabó Attila: PEST-SOLT VÁRMEGYEI NÉPISKOLÁK 1860-BAN
Szabó Attila PEST-SOLT VÁRMEGYEI NÉPISKOLÁK 1860-BAN Az 1770/71-es népiskolai összeírás után kilencven évvel, 1860-ban került sor - országos településstatisztikai leírás keretében - a magyarországi elemi iskolák legfontosabb adatainak rögzítésére. A Solti járásra vonatkozó, csaknem hiánytalanul fennmaradt levéltári forrásanyag lehetőséget nyújt a járás népiskoláinak vizsgálatára, vallási és etnikai szempontok szerinti összehasonlítására.1 Az alapfokú iskolák működését - bár fenntartási költségüket az egyházak viselték - Mária Terézia tanügyi rendelete (1777) után a mindenkori kormányzat több rendelettel szabályozta, azonban az 1868. évi Eötvös-féle népiskolai reform előtt egységes elemi iskolai oktatásról csak főbb vonalakban beszélhetünk. A bécsi kultuszminisztérium 1855. évi rendelete alapján kétféle elemi iskolatípus létezett: négyosztályos főelemi és két- vagy háromosztályos alelemi. 1858-tól kezdve, az újabb minisztériumi rendelet szerint, ez utóbbi iskolatípus is négyosztályossá vált. A rendelet alapján Magyarország minden településén ún. négyosztályos alelemi népiskolának kellett működni, 6 és 12 év közötti tankötelezettséggel.2 Mivel az iskolák mindegyike egyházi fenntartásban volt, a település lakóinak vallási hovatartozása vagy hovatartozásai alapvető tényezőnek számítottak a népiskolák működésében.3 Már az 1782. évi uralkodói rendelet idejétől minden gyermeknek kötelező volt az ele1 Pest-Pilis-Solt megye kettéosztásával, 1851. január 1-jén hozták létre Pest-Solt megyét a korábbi Solti járás (33 település) és a Kecskeméti járás (12 település) legdélebbi részének területén. A korábbi vármegye egysége 1860 decemberében állt helyre. A dolgozat forrásbázisát Pest-Solt megye 1860. évi településstatisztikai leírása adja, amelyben a helységek jegyzői a hozzájuk kiküldött 39 kérdésre küldték el válaszaikat. Ezek felölelték a település népességére, társadalmi és egészségügyi helyzetére, épületállományára, gazdálkodására, életkörülményeire, oktatási és egyházi viszonyaira stb. vonatkozó témaköröket. A megye 45 településéből háromnak (Alpár, Kalocsa, Nagykőrös) a leírása hiányzik. Magyar Nemzeti Levéltár Pest Megyei Levéltára Nagykőrösi Osztálya. IV. 156. b. A Kecskeméti Megyefőnökség és Pest-Solt Cs. Kir. Megyehatóság - Megyefőnöki közigazgatási iratai. 102. d. - HORVÁTH M. Ferenc- SZABÓ Attila, 2000. passim; GALGÓCZY Károly, 1896.; RÁDYNÉ Rácz Katalin, 1990. 312., 319. 2 MÉSZÁROS István-NÉMETH András-PUKÁNSZKY Béla, 1999. 349. 3 Elvileg létrejöhettek volna felekezeten kívüli iskolák is, de erre az országban 1868 előtt nem volt példa. 9
