Bács-Kiskun megye múltjából 26. (Kecskemét, 2014)

Sarlós István: AZ 1929-ES VÁLASZTÁS BAJÁN

nalának áthelyeződése következtében lassú hanyatlásnak indult. 1897- ben megváltozott a gazdasági helyzet, miután a Monarchia megvédte a piacát a külföldi mezőgazdasági termékekkel szemben. A politikai döntés által generált mezőgazdasági konjuktúra újabb fellendülést hozott a város életében, a kereskedelem felélénkült, kisebb ipari üzemek települtek a városba. A 20. század első felében a város gyarapodásnak indult. A trianoni békediktátum következtében megváltozott politikai viszonyoknak köszönhetően az 1920-as évek elején Baja nagy városnak számított.4 Észak-Bácska meghatározó települése volt, ennek megfelelően megyeszékhelyé vált. 1921-ben Baja 22 709 főnyi lakosságával,5 amely 1930-ra 27 935-re gyarapodott, nem tartozott Magyarországon a legnagyobb városok közé. A lakosság gyarapodásában jelentős szerepet játszott, hogy Zomborból ideiglenes jelleggel költöztették ide a vármegyei hivatalokat. Az ideköltöző vármegyei apparátus igényei jelentősen nehezítették az egyébként is rossz lakáshelyzetet. A Délvidékről menekülők nagyobb része szintén Baján próbált új életet kezdeni és egzisztenciát teremteni magának. A városban az 1920-as években megyeszékhelyi rangjának és gazdasági fejlesztési igényeinek megfelelően nagyobb építkezések indultak meg. A dunai kikötő építése, a Sugovica város alatti szakaszának mederrendezése,6 csatornázás, kórházbővítés, útépítések, új postaépület, mind-mind a város rangjának emelkedését jelezték. A közlekedést fejlesztő építkezések a szegényebb városi rétegeknek biztosítottak egy szűkös megélhetést. A városi kórház bővítése és a csatornázás visszahatott az itt élő emberek életkörülményeinek a javulására is. Baja helyzetét tovább nehezítette az 1920-as években a területi integritás kérdése. A város főterétől 180 méterre nyugatra már Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye terült el, így a gazdaságilag már szervesen hozzá tartozó részeket, mint a sugovicai kikötőt, a dunai rakodót, a vasútállomást, a vele szervesen egybeépült Bajaszentistvánt nem innen

4 Baja Magyarország 11 törvényhatósági jogú városa (Budapestet is beleértve) közül a legkisebb volt a lakosság számát tekintve. A város területe viszont ehhez képest nagynak mondható

5 Természetesen Bajaszentistvánnal együtt.

6 A Duna part és a Sugovica város alatti szakasza az 1920-as évek elején a kalocsai érsekség tulajdonát képezte, ennek megfelelően közigazgatásilag Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozott. A szomszédos vármegye északról nyugat felé egy nagy ívben választotta el Baját a Dunától. Ez az ív északon a vasútállomásnál kezdődött és nyugaton a sugovicai kikötőig tartott. A 180 méteres távolság a legszélsőségesebb eset, ez a város nyugati részén a mai Szentháromság térnél volt. Erről lásd: FALUDI Gábor-GERGELY Ferenc, 1989. 326. o.

____________________________________________________________________________Az 1929-es választás Baján

6

7