Bács-Kiskun megye múltjából 26. (Kecskemét, 2014)

Sarlós István: AZ 1929-ES VÁLASZTÁS BAJÁN

igazgatták. A város vezetése az 1920-as években folyamatosan szerezte meg a kérdéses területeket, elsősorban vásárlással a kalocsai érsekségtől és Bajaszentistván településtől. A Baja-Bajaszentistván viszonyában meglévő tarthatatlan állapotokat felismerve 1929-ben népszavazást kezdeményeztek Bajaszentistván hovatartozásáról,7 ezen egyhangúan a Bajához való tartozásra szavazott a község lakossága. A két települést ennek következtében 1930. november 1-én egyesítették.8

Az 1920-as években Baja több komoly kihívással nézett szembe, mind politikai, mind gazdasági, mind társadalmi szinten. A kihívásokra adott válaszokban meghatározó szerepe volt a város vezetésének, azaz a polgármesternek és a törvényhatósági bizottságnak.

Sarlós István____________________________________________________________________________________________

Az új közigazgatási törvény

Az 1929. évi XXX. törvénycikk a Bethlen kormány állítása szerint Magyarország közigazgatásában jelentős reformokat és a modern kor elvárásaihoz való alkalmazkodást hozott.9 Az kétségtelenül igaz, hogy a magyar közigazgatás az 1870. évi XLII. törvénycikk és az 1871. évi XVIli. törvénycikk alapján szerveződött meg még 1929-ben is. 1886- ban végrehajtottak egy nagyobb módosítást - 1886. évi XXI. törvénycikk -, de a lényegi elemek változatlanok maradtak. Az utolsó hely- hatósági választásokat 1910-ben tartották, utána csak pótválasztásokra került sor. Az 1929-es törvény egyértelműen a közigazgatás átfogó reformjára törekedett, ezért olyan lényegi kérdésekben történetek változtatások, mint választójog, képviseleti rendszer, felettes szervek. A törvény alapvető hibája volt, hogy nem választotta egyértelműen külön a városokat és a megyéket, annak ellenére, hogy ebben az időszakban már nyilvánvalóvá vált, hogy a városi polgárság teljesen más igényekkel bír, mint a megyei lakosság egésze.

Az első lényeges változtatást a választójog szélesítése jelentette. A törvényhatósági jogú városokban a helyhatósági választásokon történő szavazáshoz a törvény az országgyűlési választójog meglétét;10 hatéves

7 A népszavazásra a helyhatósági választásokkal együtt került sor 1929. november 9-én.

8 FALUD1 Gábor-GERGELY Ferenc, 1989. 329. o.

9 GYENESEI József, 2004. 60. o.

10 Az országgyűlési választójogot és választhatóságot pontosan az 1925. évi XXVI. törvénycikk 1. fejezete szabályozta.

68