Bács-Kiskun megye múltjából 26. (Kecskemét, 2014)

Sarlós István: AZ 1929-ES VÁLASZTÁS BAJÁN

Sarlós István

AZ 1929-ES VÁLASZTÁS BAJÁN

Baja az 1920-as években

Az első világháború, elsősorban annak elvesztése súlyos gazdasági és társadalmi kihívásokat jelentett Magyarország számára. A Magyarországgal 1918. november 13-án megkötött belgrádi fegyverszünet pontjainak értelmében a Szerb -Horvát—Szlovén Királyság csapatai bevonultak a neki jutatott déli országrészekre1 és katonai kormányzást vezettek be a „meghódított” területen. A jugoszláv csapatok megszállása a terület gazdasági kirablását is jelentette, az ipari üzemek berendezéseit, a szállítóeszközök, az állatállomány, a gépek jelentős részét elvitték. A Trianonban rögzített állapotok 1921 szeptembertől álltak fenn, Magyar- ország területileg ekkor lett újra szuverén állam, bár kisebb kiigazítások utána is történtek. A városok jogi státuszát ezek után rendezték, bizonyos mértékig racionalizálták a rendszert, valamint csökkentették az igazgatási apparátus nagyságát.2 Délen a szerb csapatok távozása (1921. augusztus 20.) után újjászervezték Bács-Bodrog vármegyét.3 A trianoni békediktátum a megye nagyobbik, déli részét elszakította az országtól. A vármegye területe 1270 km2-re zsugorodott, egyetlen nagyobb települése Baja törvényhatósági joggal felruházott város maradt. Baja közigazgatási és gazdasági jelentőségét mutatja az a tény, hogy törvényhatósági joggal felruházott város volt már a dualizmus alatt is (1873-tól). A város gazdasági fejlődése a 19. század közepétől folyamatosan lassult, a végén már megtorpant, a gabonakereskedelem útvo1 A belgrádi fegyverszünet a következő vonaltól délre eső területekre engedélyezte antant csapatok bevonulását: Maros folyó-Szeged-Szabadka-Bácsalmás-Baja-Bátaszék- Sásd Szigetvár - Barcs (nagyjából a mai országhatár és a vasútvonalak mentén) - Dráva folyó. Bajára már aznap megérkeztek a szerb csapatok. Erről lásd: FÁBIÁN Borbála, 2010. 64. o. és KNÉZY Lehel, 2009. 43. o.

2 ORMOS Mária, 1998. 102. o.

3 A kiürítési hirdetmény augusztus 19-én jelent meg, a SzHSz Királyság csapatai ekkor hagyták el Baját, az őket támogató lakosság és tisztviselők, valamint a betelepítettek másnap távoztak. A régi tisztviselő kar és a Nemzeti Hadsereg csapatai augusztus 21-én érkeztek meg. Erről lásd: KNÉZY Lehel, 2009. 187. és 190. o.

66