Bács-Kiskun megye múltjából 26. (Kecskemét, 2014)
Hlbocsányi Norbert: A KECSKEMÉTI KONZERVGYÁR ÉS A GAZDASÁGI ELIT KAPCSOLATA AZ 1911-1947 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN
Wéber családdal közösen.76 A vállalat földbirtokait Wéber Ede (1843— 1935) földbirtokostól és szőlésztől vette meg, aki 1910-re tönkrement. A birtok területe körülbelül 1674 kát. hold területű szőlő- és gyümölcsbirtok, ahol 28 000 db gyümölcsfa, főleg kajszibarack, és 3 500 000 tőke szőlő volt. A Helvécia Szőlőtermelő és Értékesítő Rt. gyümölcsös szőlőtermesztéssel, illetve feldolgozással is foglalkozott Helvécián, terményeit, termékeit leginkább a kecskeméti konzervgyárnak és pesti cégeknek adta el.77 A konzervipar napi szintű irányítása, a feladok megszervezése és kiosztása a vezető tisztviselők, a kinevezett cégvezetők (procurista), igazgatók, úgynevezett operatív irányítók feladata volt, mint például Dembiczky László, Molnár Béla, Lebovits Sándor, Benedek László igazgatók, Ackermann Artúr személyzeti igazgató. Az elit csoporttól (részvényes, tulajdonos, igazgatósági tag, felügyelő bizottsági tag) az operatív irányítókat az különbözteti meg, hogy a gyár fizette őket, annak alkalmazásában voltak, az elit nevezte ki őket pozíciójukba. Nem volt jellemző, hogy a tulajdonosi körbe került bele cégvezető, de az előfordult, hogy a közgyűlés elnöke lett igazgató, mint Molnár Béla. A kereskedelmi törvény előírta, hogy be kell jegyeztetni a vezető tisztviselőket is, akiknek aláírási jogosultságuk volt és képviselték a vállalatot. Az aláírási jogosultságot a tulajdonosuktól kapták - mint Dembiczky László 1916-ban, Molnár Béla 1921-ben, Lebovits Sándor 1921-ben -, akiknek a nevében kellett eljárni és „p.p.” rövidítéssel kellett jelezni az aláíráskor, ezek az aláírási címpéldányokon nagyon szépen megjelennek. A kecskeméti konzervgyár esetében a cégjegyzés úgy történt, hogy két igazgató vagy egy igazgató és egy, az igazgatóság által cégjegyzésre feljogosított társasági tisztviselő aláírásai jelentek meg. Az I. világháború időszaka a konzervtermelés számára konjunktúrát hozott. A termékeket nagyrészt a hadsereg vette meg. A korábban eladósodott Első Kecskeméti Konzervgyár Rt. számára pedig a háborús lehetőségek kihasználása azt jelentette, hogy 1915-1917-ben már nyereséggel gazdálkodott, munkaerőt toborzott, létszámát a főidényben 820 főre növelte. A termelés nagyobb része a háborús igényekhez igazodva főzelék-, gyümölcskonzerv, szárítmány és vegyesíz volt. Ebben az idö76 Kohner Adolf 1911-ben alapította a Földhitelbank Rt.-t és a Hungária Jaquard Szövőgyár Rt.-t az Angol-Osztrák Bankkal együtt. 77 Helvécia Szőlőtermelő és Értékesítő Rt. BFL VII. 2/e. régi Cg. 1912/1., Cg. 2.759., Okm. 2.380.; Földhitelbank Rt. BFL VII. 2/e. régi Cg. 1911/405., Cg. 2.200., Okm. 2.221. ________A Kecskeméti Konzervgyár és a gazdasági elit kapcsolata az 1911—1947 közötti időszakban 2 5
