Bács-Kiskun megye múltjából 26. (Kecskemét, 2014)

Hlbocsányi Norbert: A KECSKEMÉTI KONZERVGYÁR ÉS A GAZDASÁGI ELIT KAPCSOLATA AZ 1911-1947 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN

szakban nehézséget jelentett a szállítás, mert a katonai célok kerültek előtérbe, illetve sűrűn változtak a kormányhatósági, törvényhatósági rendeletek, ami befolyásolta az árakat. A háborús időszak jellegzetes gazdasági szervezetei voltak az úgynevezett szakirányú központok, amelyeknek fő feladatuk volt a nyersanyagok, késztermékek beszerzése a hadsereg, a gyárak és a polgári lakosság részére. A kecskeméti kon­zervgyár az Országos Zöldség-, Főzelék- és Gyümölcsforgalmi Rt.-vel, a Weiss Manfréd-féle gyár pedig a Cs. és Kir. Hadügyminisztérium Vágómarhabevásárlási Központjával állt kapcsolatban. A háború után a konzervgyár még nem érezte meg rögtön a gaz­dasági megtorpanást, a feldolgozható anyagmennyiség hirtelen csök­kenését és a fogyasztói igények gyors beszűkülését, az 1920-1924-es évek nyereséggel zárultak a konzervgyár részéről. A gyár 1945 előtti történetéből sok adat maradt fenn, hogy mit gyártott és mennyit. Az 1921-es gyártási év adatai megmaradtak és a következőkkel találko­zunk. Gyártottak: 120 000 1/1-es doboz befőttet, 50 000 1/2-es doboz és 115 000 1/2-es dzsemet, 15 vagon különféle ízt, 20 000 1/2-es do­boz babot, 20 000 1/1-es doboz zöldborsót, 35 000 1/2-es doboz borsót, 2000 doboz spárgát, 7 vagon paradicsomkonzervet és különféle vegyes gyártmányt. A termékek nagy részét el tudták adni 22 000 000 korona értékben.78 Az 1920 években mára kecskeméti konzervgyár volt az ország legje­lentősebb, legnagyobb konzervüzeme. Termelését a Bruck-Királyhidán felszámolt konzervüzem gépeivel, kávé- és húsfeldolgozással is tudta bővíteni. Ami szükséges volt, mert a húszas évek elején cukorhiány lé­pett fel az országban, és a gyár leállását a profil bővítésével oldották meg. Kávét főleg tavasszal és ősszel dolgoztak fel, amit Olaszország­ból, Trieszten keresztül vettek meg, a kávépótló cikóriát, árpát pedig Magyarországon szerezték be. Télen marha- és baromfihúst dolgoztak fel, amit a pesti vágóhidakról szállítottak be. Ezeket a termékeket a had­seregnek adták el. 1921-ben megjelent Kecskeméten egy konkurens cég, a Platter-féle konzervgyár, a Szolnoki úton. Alapítója, Hans Platter (1892-?) volt, aki a dél-tiroli Meranból származott. A gyár 1923-tól Platter János Konzervipari és Kereskedelmi Rt. néven működött tovább, telephelyet Kecskeméten, irodát Budapesten, kirendeltséget Angliában, Németor­Hlbocsányi Norbert_____________________________________________________________________ 78 BFL VII. 2/e. Cg. 35.211., Okm. 7.615. 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom