Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Péterné Fehér Mária: A KIEGYEZÉS UTÁNI ELSŐ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS KECSKEMÉTEN (1869)
lett a helyi érdeküekre nem jutott idő. Azt azonban sikerült elérnie, mint írta, hogy „Kecskemét város a kormány részéről tettleg [ténylegesen] királyi városnak tekintessék, s ennél fogva a törvénykezésre fordított költségek részére a királyi városokkal hasonló módon fognak megtéríttetni,”14 * Horváth Döme és Kiss Miklós országgyűlési politikai működésükről 1868. december végén élőszóval is számot adtak, előbbi Kovács László színházában, utóbbi pedig az új városháza udvarán. Horváth Dömét úgy éltették, mint a jövő országgyűlésre újra megválasztandó képviselőt. Kiss Miklós beszámolója közben néhányan Kossuth Lajost éltették, a szónokot több ízben megéljenezték, egy polgár azonban kinyilvánította, hogy nincs megelégedve Kiss Miklós országgyűlési működésével. A felszólaló és a kiabálók ellen a balközép egyik helyi vezetője, Horváth Péter tartott „rövid dorgáló beszédet”.ls Az új képviselőválasztás lebonyolítására megválasztott központi választmány 1869. január 6-án tartotta meg első ülését. Először a választmány tagjai letették az esküt. Megválasztották a két kerületbe — az I. és II. választókerületbe - a választóképességgel bíró lakosok összeírására az összeíró bizottságokat. A felső kerület bizottsági elnöke Tormássy Mihály, helyettes elnöke Fórián Károly lett jegyző: Mónus Ferenc, rendes tagok: Papp Mihály, Hajdú András, póttagok: Milhoffer Frigyes, Csolnoki Ferenc. Az alsó kerületben elnöknek Kovács Józsefet, helyettesének Madarassy Lászlót, jegyzőnek Józsa Jánost választották, rendes tagok: Gyenes Imre, Farkas Gergely, póttagok: Tassi László, Szűcs Imre lettek. Meghatározták az összeírás helyét és idejét: az I. kerületben az összeírás helyeként az új városháza nagytermét, az alsó kerületben pedig az ún. Milhoffer-féle háznak azt a részét jelölték ki, amely korábban az ott működő megyetörvényszék telekkönyvi osztályának helyisége volt. Az összeírás idejét február 1-jétől 14-ig tűzték ki, délelőtt 9-12 óráig. Aki a határidőn belül nem jelentkezik az összeíró bizottságoknál, többé nem teheti meg. Döntöttek arról is, hogy minderről a lakosokat hirdetmény útján, templomi szószékből kihirdetve és házanként szétosztandó nyomtatott hirdetmények által tájékoztatják. Fontosnak tartották, hogy a „külső lakosság” is kellően értesítve legyen.16 Pár nappal később megérkeztek a választóképességgel bíró lakosok összeírására szolgáló „táblás jegyzékek” és a képesítetteknek kiosztandó szavazójegyek a belügyminisztériumtól. Január 13-án a központi választmány ülésén leszögezték, hogy az 1848: V. te. 2. §-a rendelkezett arról, milyen kellékek szükségesek a választói jog gyakorlásához, kimondták, hogy Péterné Fehér Mária____________________________________________________________________ BKMÖL IV. 1608. 1869. Nyomtatványok. (A képviselői jelentés kelt Kecskeméten, 1868. december 27-én, nyomtatták Pesten 1869-ben. Kocsi Sándornál.) „Helyi újdonságok”. Kecskeméti Lapok, 1869. január 2. 4. o. - Miután Horváth Döme követjelentését az újság megjelentette, felkérték Kiss Miklóst is, hogy „számadó beszédét” küldje be. Valószínűleg a volt képviselő nem küldte el, mert a Kecskeméti Lapokban nem jelent meg a beszámoló. Megjelent viszont egy levélről tudósítás, mely a lap szemléletét kifogásolta. Grimm Rezső rajztanár, mivel a szerkesztőséggel nem volt egy politikai véleményen, politikai demonstrációból nem járatta tovább a lapot. A szerkesztő megemlítve, hogy az újság nem politikai lap, ironikus tanácsot adott a levélírónak: „tanítványai közül csak azoktól fogadja el a fizetést, kiknek szülei szél balok, miként ö, a többinek pedig ne adjon leczkéket; így bizonyára még sokra viendi". „Helyi újdonságok”. Kecskeméti Lapok 1869. január 9. 3. o. BKMÖL IV. 1608. 1869. I. jegyzőkönyv, 1869. január 6. (3-6. p.) 14
