Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Péterné Fehér Mária: A KIEGYEZÉS UTÁNI ELSŐ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS KECSKEMÉTEN (1869)
ezen politikai jog élvezetétől „minden alapos ok nélkül megfosztani nem lehet senkit, ha a választók közé olyanok is kerülnek a jegyzékbe, akik a kellő képességekkel nem bírnak, a központi választmányhoz lehet folyamodni, megigazításért". Az összeírás után 3 napig (február 16., 17., 18.) az összeírtak névsorát az óvárosháza nagytermében lehetett megtekinteni. Arról, hogy ezek az információk mindenkihez eljussanak, az elnökség gondoskodott hirdetmény formájában.17 Még mielőtt megkezdődtek volna az összeírások a városi közgyűlés 1869. január 18-i ülésén Lestár Péter képviselő felszólalt. Indítványozta, hogy az 1867: XVII. te. alapján - mely az izraelitákat a haza többi polgárával egyenjogúvá tette - izraelita polgárok is kerüljenek be a központi választmány tagjai közé. Mindjárt ajánlotta is id. Milhoffer István orvost és id. Schweiger József nagykereskedőt. Az indítványt általános helyesléssel fogadták a képviselők, és meg is választották őket a központi választmány tagjaivá.18 A központi választmány január 22-én tartott ülésén foglalta jegyzőkönyvbe, hogy a közgyűlés döntése értelmében, „a törvénynek gyakorlati alkalmazásával” tagjai közé felvette a két izraelita lakost, akiket rögtön feleskettek tisztük betöltésére. Mivel nevük a korábbi hirdetményen nem szerepelt, a tizedekben lévő táblákra kitett póthirdetmény által tudatták ezt a város lakóival. Schweiger Józsefet a felső, id. Milhoffer Istvánt az alsó kerületi összeíró küldöttségbe póttagokul kinevezték. (Az összeíró bizottságok választási bizottságokká alakulása után ezek tagjai lettek Milhoffer és Schweiger is.) A külterületen élő lakosok tájékoztatására a két választókerülethez tartozó területekre a központi választmányból két-két főt kijelöltek, akiknek feladatává tették, hogy a város határában és a pusztákon, a legalkalmasabb helyen hívják egybe az ott lakókat és tájékoztassák őket a választásról, egyben hirdetményeket helyezzenek el a külterületi iskolák, csőszházak, egyéb középületek falán.19 Január 28-i ülésén már arról intézkedett a központi választmány, hogy az össze- írási elnökök átvehetik az összeíró íveket, a választói jogosultságot igazolójegyeket, azokat a személyi- és jövedelmiadó-összeírásokat, amelyek igazolják a jogképességét az egyes lakosoknak, s ha más egyéb eszközökre is szükségük van, forduljanak a központi választmányhoz.20 A választmányi előkészületek közepette érkezett meg Ferenc Józsefnek Bécsben, 1869. február 6-án kelt országgyűlési meghívólevele, melyben az 1848: IV. te. 1. §-a alapján 1869. Szent György hó (április) 20-ára hívta össze az országgyűlést, Pestre. A választásra jogosultak - e jogukkal élni kívánók - összeírása február 14-én fejeződött be. Az összeíró bizottságok elnökei a névjegyzékeket, valamint az elutasítottak jegyzékét három példányban átadták a központi választmánynak. A törvény értelmében (1848: V. te. 18. §.) három napig (február 16., 17., 18.) közszemlére kellett kitenni a jegyzékeket, hogy akiknek kifogásuk van ellenük, ezeket megtehessék. A városháza nagytermében állították ki a jegyzékeket. (Mindhárom nap reggel 9-től 17 BKMÖL IV. 1608. II. jegyzőkönyv, 1869. január 13. 18 BKMÖL IV. 1607/a. Kecskemét Város Városhatósági Közgyűlésének iratai. Közgyűlési jegyzőkönyv, 1869. január 18. 38. közgyűlési szám. 19 BKMÖL IV. 1608. 1869. II. jegyzőkönyv 1869. január 22. 20 Uo. IV. jegyzőkönyv, 1869. január 28. _____________________A kiegyezés utáni első országgyűlési képviselőválasztás Kecskeméten (1869) 1 5
