Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Apró Erzsébet: BÁCS-BODROG VÁRMEGYE SZÉKHELYEI ÉS SZÉKHÁZAI
és annak a kaszárnyának a szomszédságában helyezkedett el, amelyet száz évvel később, 1923-ban vármegyeháza céljaira alakítottak át. Miután a zombori megyei palota megépült, árverés útján a bajai megyeházat Kovács Imre vette meg, és azt a fogházakkal együtt leromboltatta, helyén pedig az 1862-ben meglévő családi udvar és kert területét is magába foglaló telken egy 11 szobából álló lakházat épített.18 Zombort - mint a vármegye központját - a XVIII. század közepén választották székhelyül, mivel a vármegyének alkalmas épülete és megállapodott székhelye még ekkorra sem volt. Már 1753-ban, egy itt építendő vármegyeház számára vásároltak területet. A vármegye hivatalának hányatott sorsa mégis egészen 1808-ig elhúzódott. Az állandó vármegyeház építését Zomborban 1804-ben kezdték el, és 1808-ra épült fel az új épület,19 de ekkor még a törvényszék Bácson maradt.20 A XIX. századi alaprajz és leírás szerint az 1808-ban épített zombori vármegyeháza alsó szintjén voltak a törvényszéki termek és tőle jobbra a levéltár, a középső szinten volt az ülésterem, a bejárattól jobbra a főbíró és balra az adószedő, számvevő és más hivatalnokok irodái, a felső szinten további termek (irodák) voltak.21 Az abszolutizmus kori közigazgatás megszűntével, 1861-ben, illetve a kiegyezést követően, Bács-Bodrog vármegye székhelye ismét Zombor lett.22 A XIX. század végére, a közigazgatás céljaira a XVIII. század elején emelt épület szűknek bizonyult, a vármegyeháza újjáépítésére és bővítésére az 1880-as évek elején került sor,23 Pártos Gyula budapesti műépítész tervei alapján.24 Ekkor Sándor Béla volt a főispán, aki Baja és Zombor városok főispánja is volt.25 siidl. Seite, 1567. Domus Cottensis (Komitatshaus)". SÓLYMOS Ede, 10-12. o. Közli Baja mezőváros térképét is (1800-ból). 18 Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára (a továbbiakban: BKMÖL) XV. 32. Oklevél- és iratmásolatok gyűjteménye. 17. téka: Kovács Nép. János: Rigicza és környéke Bács-Bodrog vármegyében. 1862. 6. o. A megyeházáról a következő leírás található az 1862-ben készült kézirat másolatában: „A Zomborban lévő palota szerű nagy épület, hol mint a megye székhelyén az ülések tartatni szoktak, l804-5ben Szallzer építész felügyelete alatt épitetett, addig s az előtt is a múlt században a megye üléseit többnyire Bácsban vagy Baján tartotta." 19 MATKOVIC, Lajéo, 1999. VII1/I. 10. o. 20 MATKOVIC, Lajco, 1997. V1I1/8. 258. d. / 163. A. I. G. K. 1792. [Utóbbi a levéltári jelzetre való hivatkozás. A. 1. = Analiticki inventar és a G. K. = Generálná kongregacija.] 21 Az 1808-ban épített zombori megyeháza leírása: „lehnographia Curialis domus Commitatensis Zomborini Anno 1808 aedificata. Tractus Suprcmus (Cancellaria, Cancellaria). Tractus Medius (Sala Sessionalis, Cubilo Supremi Comitas, Exactratus, Cubilo ordini Comitas, [...]. Tractus Inferior (Archívum, Cubilo Sedriale).” In.: BAUER Antal, [s.a.]. A könyv hátsó borítóján található a leírás. 22 GROSSCHMID Gábor, 1896. 633-634. o. (Itt tartották a vármegye alakuló közgyűlését 1867. június 4-én.) 23 Az épület 1882-1883-ban épült ki mai alakjára. IVÁNYI István, 1906. 155. o. Más forrás szerint némi megszakításokkal Baja volt a megye urainak találkozóhelye, évszázadokon át itt tartották a közgyűléseket, ami némi megszakításokkal eltartott 1790-ig, amikor Zombor lett a megye állandó székhelye. RAPCSÁNYI Jakab, dr., 1934. 388. o. 24 Révai Nagy Lexikona, XIX. kötet, Budapest, 1926. 699-700. o. BOROVSZKY Samu (szerk.), 1909. 2. k. 226. o., 269. o. 25 Sándor Béla volt főjegyző, 1878—1880-ig a vármegye alispánja volt, 1880-1895 között a vármegye főispánja, 1889-1892 között Zombor és Baja városok főispánja is. BOROVSZKY Samu (szerk.), 1909. 2. k. 247. o., 249. o. 596. o.; Magyarország Tiszti Czím- és Névtára, 1890. Budapest. 171. o.; 1892. 168.0., 174. o. Apró Erzsébet_________________________________________________________________ 90
