Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Apró Erzsébet: BÁCS-BODROG VÁRMEGYE SZÉKHELYEI ÉS SZÉKHÁZAI
A megyei székház falain belül több mint 30 évig békés körülmények között folyt a közigazgatás, a vármegyei közgyűléseket, összejöveteleket, ünnepeket méltó helyen tarthatták. Az I. világháború után a vármegye kettészakadt. Zombor, az újonnan alakult Szerb-Horvát-Szlovén Királyság területéhez tartozott, ahol az 1918- 1919-ben újjáalakult Bács-Bodrog vármegye még 1927-ig működött.26 Bács-Bodrog vármegye Magyarországhoz tartozó részének törvényhatóságát az első világháború után ideiglenesen a meg nem szállt Jánoshalma községben szervezték meg, ahol hivatalosan 1920. július 20-án kezdte meg működését a vármegye hivatala.27 A közgyűléseket a Kaszinóban tartották. A tisztikarnak 15 hónapi itt-tar- tózkodását a vármegye 1927. szeptember 27-én emléktábla elhelyezésével örökítette meg.28 Baját a vármegye székhelyéül 1921. július 30-án jelölte a közgyűlés,29 a köz- igazgatás viszont csak 1921. augusztus 22-e után indulhatott itt meg.30 A vármegye, miután elhelyezkedett, folytathatta munkáját. A vármegyei hivatalok eleinte a tanítóképzőben nyertek elhelyezést, de csakhamar felvetődött a vármegyei székház építésének ügye. A város 1921-ben a régi laktanya épületét és telkét ajánlotta fel erre a célra,31 amelyen rögtön elkezdődött az építkezés.32 A vármegyei székház létesíté26 Az újjáalakult vármegye területi illetékessége kiterjedt a Bácskára és a bajai háromszög területére, majd Baranya két járására is. A trianoni határok megállapítása után Baranya vármegyének a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság uralma alatt maradt területeit is, a Batinai és a Dárdai járásokat, az ottani Bács-Bodrog megyéhez csatolták, a belgrádi belügyminisztérium 12500/1923. Vili. 8. számú határozatával. Az önálló megye 1927. április 30-áig működött az új államigazgatási szervezet megalakulásáig (Beogradska i Baéka oblast). RADOVANOVIC, Slobodan (szerk.), 1991. 22. o. 27 A vármegye 184 fős személyzete 1920. május 27-én érkezett meg új székhelyére. RAPCSANY1 Jakab dr., 1934. 181. o. 28 Jánoshalmán sem helyiség, sem bútorzat, sem felszerelés nem volt a hivatal megszervezéséhez. Szabovljevits Dusán dr. 1920. november 2-án vette át a hivatal vezetését, mint alispán-helyettes. Dr. Preszly Elemér főispán az 1920. december 20-i közgyűlésen tette le az esküt. 1920. május 20-ától 1921. augusztus 21-éig volt a vármegye székhelye Jánoshalmán. RAPCSANYI Jakab dr., 1934. 181.0. 29 „A trianoni békeszerződés érvényének tartamára Baja that. joggal felruházott városnak a csonka vármegye székhelyéül való kijelölése. Kivonat Bács-Bodrog vármegye törvényhatósági bizottságának Jánoshalmán 1921. évi július hó 30-án történt rendes közgyűlés jegyzőkönyvéből. 3445. alisp./132. jkv. 1921.” Bács-Bodrog vármegye Hivatalos Lapja (a továbbiakban BBvm. HL), 1921. augusztus 15. 3. o. 30 Iványosi-Szabó Tibor, 1999. 41-42. o.; RAPCSÁNYI Jakab dr., 1934. 182. o. Az új megye új főispánt is kapott dr. Kovachich Dezső személyében. Őt 1922. márc. 28-án váltotta Bisztray- Balku Gyula, és lett Baja város főispánja is Krúdy Ferenc távozása után. Mindkét törvényhatóság kormányzását 1931-ig ellátta. 1931 és 1933 között Percell Béla nyerte el, 1933 áprilisától pedig Baranyi Tibor, Szeged szab. kir. város főispánja került Bács megye és Baja város főispáni tisztségébe. 31 „A Baján létesítendő vármegyei székház.” BBvm. HL, 1923. május 3. 47-48. o. 32 BKMÖL IV. 401. Bács-Bodrog vármegye és Baja város főispánjának iratai. 1921. évi iratok.; „A trianoni békeszerződés érvényének tartamára Baja that. joggal felruházott városnak a csonka vármegye székhelyéül való kijelölése. Kivonat Bács-Bodrog vármegye törvényhatósági bizottságának Jánoshalmán 1921. évi július hó 30-án történt rendes közgyűlés jegyzőkönyvéből. 3445. alisp./l32. jkv. 1921 .’’BBvm. HL, 1921. augusztus 15. 2-3. o. A tisztségviselők 1921. július 28-án: Dr. Preszly Elemér főispán, Dr. Szabovljevits sk. tanácsos, alispán-helyettes. Scherer, vm. II. főjegyző. L.: Magyarország tiszti név- és címtára, 1927. 35. o.: Főispán: bisztrai Balku Gyula. Főis________________________________________Bács-Bodrog vármegye székhelyei és székhazai 91
