Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Gyenesei József: TÖREKVÉSEK A HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÓJOG MEGREFORMÁLÁSÁRA AZ 1920-AS ÉVEKBEN
Gyenesei József TÖREKVÉSEK A HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÓJOG MEGREFORMÁLÁSÁRA AZ 1920-AS ÉVEKBEN A kiegyezést követően létrehozott területi igazgatási struktúra jellegét a hatalmi-társadalmi elit különböző érdekeinek - nevezetesen a kormányhatalmat birtokló, centralizációra törekvő birtokosság és a történelmi alkotmányt évszázadok óta védelmező vármegyei nemesség - kompromisszuma határozta meg. A rendszer alapjait megteremtő 1870. évi XLII. és az 1871. évi XVIII. törvénycikkek ennek következtében a központi végrehajtó hatalmat erősítő rendelkezések mellett a vármegyék önállóságát biztosító szakaszokat is tartalmaztak. így modern, polgári közigazgatás helyett egy javításra szoruló rendszer jött létre, amely a dualizmus korszakában lényegi változás nélkül fennállt. A világháborút és a forradalmakat követően a jogfolytonosság elvének megfelelően sor került a közigazgatás korábbi struktúrájának helyreállítására. A Horthy-korszak ezáltal megörökölte a dualizmus kori igazgatás évtizedek óta megoldásra váró problémáit is. Ezzel magyarázható, hogy az 1920-as éveket a közigazgatási reformtörekvések sorozata jellemezte, amelyeknek egyik legfontosabb eleme az önkormányzati testületek és a helyhatósági választójog átalakítására vonatkozó elképzelések voltak. Dolgozatomban csak a vármegyei törvényhatóságokat érintő tervezeteket, azoknak is csak a választójogra vonatkozó előirásait és az azokkal közvetlen összefüggésben álló egyéb közigazgatási javaslatokat tekintem át.1 Ferdinandy demokratikus választójogi tervezete „A közigazgatás tekintetében tulajdonképpen egy nagyobb [...] reformra volna szükség” - ismerte el a Nemzetgyűlés előtt mondott 1920. július 22-i bemutatkozó beszédében az új kormányfő, gróf Teleki Pál, majd így folytatta: „Erre vonatkozó tervünket azonban most nem fejthetem ki, mert reményünk nem lehet aziránt, hogy ezt rövid időn belül a t. Nemzetgyűlés elé hozhassuk.”* 2 Szeptember elején a belügyi kormányzat egyik legelső és legfontosabb feladataként a községi és törvényhatósági szervezetek újjászervezését és új alapokra fektetését jelölte meg Ferdinandy Gyula belügyminiszter.3 A vármegyei és városi törvényhatósági bizottságok, valamint a A tanulmány a Bács-Kiskun Megyei Levéltár 2010. március 23-án, Kecskeméten megrendezett választástörténeti konferenciáján elhangzott előadás szerkesztett változata. 2 Az 1920-1922-es Nemzetgyűlés Naplója, IV. kötet, 14. o. (A továbbiakban: Napló.) A belügyi kormányzat legközelebbi feladatairól. = Magyar Közigazgatás 1920. szeptember 12., 37. sz. 1. o.; Ferdinandy Gyula (1873-1960). Főjegyzőként az 1905. évi nemzeti ellenállás szervezője Abaúj-Torna vármegyében, amiért állásából elbocsátották. 1912-től kassai jogakadémiai és 65
