Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)

Szabó Bence: HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÁSOK IZSÁKON A XIX. SZÁZAD FORDULÓJÁTÓL A TANÁCSRENDSZERIG

Izsákon 1919. augusztus 7-én „a Kommiin Kormány megbukása folytán” a régi képviselőtestület és elöljáróság egyszerűen visszavette a község ügyeinek vezetését, tehát a község politikai és adminisztratív apparátusa ismét felállhatott. A „restauráció” során az inga ismét túllendült a holtponton: számtalan visszássággal, jogsérelemmel és erőszakkal járt a visszarendeződés. Horthy fegyveresei, a Nemzeti Hadsereg — a zavaros állapotokat kiaknázva — támogatást gyűjtött, lényegében sarcot vetett ki az ország városaira és községeire. 1920 februárjában a Nemzeti Hadsereg javára megindított „gyűjtés” során 40 000 koronás „adomány” gyűlt össze. A pénzösszeg nem bizonyult elégségesnek, így szükségesnek látta a képviselőtestület, hogy „hozzon oly értelmű határozatot, melynek meglegyen ugyan az adományozó jellege, de mégis foglaljon magában olyan kényszerítő hatást, melynek tudatában az adományozás alól egykönnyen senki sem vonhassa ki magát’'40. Az elvárt adományokat a képviselőtestület a lakosság anyagi helyzete alapján vetette ki. Abban az esetben, ha valaki a község által kirótt „önkéntes adományt” nem volt hajlandó megfizetni, úgy a tanács határozatában kilátásba helyezte, hogy a magukat kihúzók ne részesüljenek sem állami rézgálic-, sem vetőmag-kiutalásban, és ne reméljenek a jövőben semmiféle egyéb állami támogatást sem. Mindezeken túl, akik az adakozástól netán vonakodnának, azokat az elöljáróság „alkalmas módon, de minden esetre társadalmi úton és közhíré tétel útján is erkölcsileg bélyegezze meg”41 - rendelkezett a közgyűlési határozat. A Tanácshatalomhoz hasonlóan radikális úton, erőszakos körülmények között születő új berendezkedés nem ritkán katonai eszközökkel, nyers hatalmi módszerekkel is igyekezett a közigazgatásra nyomás gyakorolni. Mózes László bíró több esetben bírálta a Nemzeti Hadsereg egyes tisztjei által kifejtett durva eljárást, amellyel a községtől újabb és újabb „önkéntes adományokat” igyekeztek gyűjteni42. A községi bíró mindezek következtében választott tisztségéről lemondott és a közgyűlésből is eltávozott.

Az ország politikai és gazdasági helyzetének konszolidációjával Horthy kormányzó a Nemzeti Hadsereg „vonalait” hátrébb húzta, a közigazgatásra gyakorolt nyílt nyomással felhagyott. A Tanácsköztársaságot megelőző időszakra azonban már csak emlékeztetett a király nélküli Magyar Királyság: a „boldog békeidők” hatalmi szervezetéhez, irányításához képest az állami adminisztráció sokkal centralizáltabb, zártabb, vonásaiban diktatórikusabb jelleget öltött az 1920-as évektől kezdve, igaz mindez a község politikai, közéleti terét csak kevéssé befolyásolta.

Szabó Bence__________________________________________!_________________________________

Az Izsáki Nemzeti Bizottság működése

A mai Bács-Kiskun megye területe 1944. október 10. és november 14-e között hadműveleti terület volt. A frontvonal közeledésével a közigazgatás helyi vezetői végrehajtották a kiürítésre vonatkozó parancsot. A gazdátlanul maradt országrészben hatalmi vákuum nyílt, mely teret engedett - a Vörös Hadsereg aktív támogatása

40 BKMÖL V. 340. Képviselőtestületi jegyzőkönyvek, 8. kgy. /1920.

41 Uo.

42 BKMÖL V. 340. Képviselőtestületi jegyzőkönyvek, 9. kgy./1920.

50