Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Szabó Bence: HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÁSOK IZSÁKON A XIX. SZÁZAD FORDULÓJÁTÓL A TANÁCSRENDSZERIG
mellett - egy alternatív, ideiglenes jellegű politikai-igazgatási szerveződésnek. Az önmagukat népi bizottságoknak nevező igazgatási alakzatok kezdetben a települési önkormányzat megbénult közigazgatásának feladatait, jogalkotó és jogszolgáltató funkcióit vették át. A későbbiekben a szovjet vezetés a népi bizottságok számára kizárólag politikai feladatokat jelölt ki: baloldali vezetéssel összefogni a létrejövő antifasiszta koalíciót, megalakítani annak helyi szervezeteit. A helyi politika irányítására és a közigazgatás „megszűrésére” alkalmasnak látszottak az immár nemzeti bizottságokként proklamált politikai szervezetek. Bács-Bodrogban 1945 márciusjúliusa folyamán szinte mindenütt megalakultak a nemzeti bizottságok, Pest-Pilis településein ugyanez kissé hamarabb, már május tájékán végbement. A testületek összetétele tükrözte az államhatalom „nemzeti frontos” jellegét: képviselői között a koalíciós erők - vidéken többnyire frissen szervezett pártszervezetek - delegáltjai foglaltak helyet, elviekben paritásos alapon 2-2, esetleg 3-3 taggal. A megye kisebb településein általában a munkáspártok alakultak meg elsők között, így arányuk a Nemzeti Bizottságok testületéiben magasan reprezentált volt. A munkáspártokkal szinte egyidejűleg jöttek létre a kisgazdák politikai szervezetei. A Nemzeti Parasztpárt szervezőmunkája 1945-ben még elenyésző volt, a Polgári Demokrata Párt pedig vidéken jelentősebb szerephez nem jutott.43 Az 1030/1945. M. r. sz. rendelet alapján megszervezett nemzeti bizottságok határozathozatali testületé a közgyűlés lett, élén az elnök-titkár-jegyző hivatali tisztikarával, akik többnyire az MKP képviselői voltak. Izsák Nemzeti Bizottságának irattárából rendkívül kevés, mindössze 0,02 folyóméternyi iratanyag maradt fenn, így a testület megalakulásának körülményeire és működésére vonatkozóan csak kevés információ áll rendelkezésre. Az tudható, hogy Izsákon a legkorábban megszerveződő politikai erők közül, a Független Kisgazda Párt, a szociáldemokraták, a Magyar Kommunista Párt és a Nemzeti Parasztpárt soraiból és a szakszervezetek küldötteiből állt össze a község nemzeti bizottsága, Bényi Imre MKP-delegált elnökletével. A Magyar Parasztszövettség helyi szervezetének zászlóbontását követően, 1946 áprilisában kérte tagjainak felvételét a testületbe.44 A tagság és a vezérkar 1948-ig nagyjából változatlan összetétel mellett működött. A fordulat évétől az országos politikai változásokat követve az izsáki nemzeti bizottságban is végbement a többpárti reprezentáció népfrontos egypártrendszerré alakulása. A tagrevíziók végrehajtását és az „antidemokratikus” elemek eltávolítását a vármegyei nemzeti bizottság 1948. február 5-én kelt körlevelében sürgette. A leirat mindazon bizottsági tagok kizárására (visszahívására) utasította a nemzeti bizottságokat, akik a demokratikusnak mondott pártokon vagy a Függetlenségi Frontba tartozó erőkön kívül bármely más politikai erő korteseként vagy megbízottjaként a múltban kompromittálták magukat, illetőleg „olyan magatartást tanusított[ak], amelyből a reakció pártolására vagy a demokrácia becsmérlésére lehet következtetni.”45 A 43 KISFALUDY Katalin: Nemzeti Bizottságok a mai Bács-Kiskun megye területén (1944-1949). Levéltári füzetek III. Gyula, 1979. 30. o. 44 BKMÖL XVII. 39. Az Izsáki Nemzeti Bizottság iratai (a továbbiakban: XII. 39.). Izsák Község Nemzeti Bizottságának határozata. Kelt: Izsák, 1946. április 15. Iktatószám nélküli irat. 45 BKMÖL XVII. 39. 247. N.B./1947. _________________Helyhatósági választások Izsákon: a XIX. század fordulójától a tanácsrendszerig 5 1
