Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Szabó Bence: HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÁSOK IZSÁKON A XIX. SZÁZAD FORDULÓJÁTÓL A TANÁCSRENDSZERIG
közigazgatás átszervezése a jegyzői hivatalt sem hagyta érintetlenül: a három jegyzői (fő-, közigazgatási és adóügyi jegyzői) állás eltérő feladat- és hatáskörét a néptanács határozatilag egységesítette, hogy „a község gazdasági és egyéb ügyeinek elintézésében hanyagság és felületes nem körültekintésből kifolyólag [...] hátralék elő ne állhasson [.. .]”.32 A Tanácsköztársaság szélsőbaloldali ideológiája eleve ellenségesen és nagy bizalmatlansággal viszonyult az egyházzal, papsággal kapcsolatos ügyekhez. A klerikálisok „rendjében” a forradalmi néptanács a régi társadalmi és politikai rendszer, a feudális előjogok restaurációjának leghívebb képviselőit látta. Ennek szellemében az Izsáki Néptanács 1919 áprilisában hozott határozatával megalakította a tanítók helyi szervezetét „a felekezeties szellem”33 ellensúlyaként. Döntés született továbbá az egyházi vagyonok elkobzásáról is: a „likvidáló bizottság” nevében Vértes Jakab34 járt el és tett jelentést az izsáki néptanács előtt. Az izsáki néptanács első szociális intézkedéseként határozatot hozott a község munkahelyeinek védelme és a bérharc adminisztratív úton való befolyásolása ügyében, amely az „idegen munkások” izsáki alkalmazását szigorúan megtiltotta.35 A rendelkezés nyomán a helybeli rokkant munkások egy része erdő- és mezőőri állásokhoz jutott.36 1919 nyarán a direktórium „proletárok és nincstelenek összeírásával” felmérte a község lakosainak vagyoni helyzetét. A legszegényebb munkáscsaládok lakhatási gondjainak orvoslására lakásépítési program született, „egyelőre” 300 ház megépítésével.37 38 A közigazgatás és a közellátás megszervezését a tanács és a direktórium testületéi mellett bizottságok felügyelték, amelyek a korábbinál centralizáltabb, direktebb igazgatási gyakorlatot vezettek be. A közigazgatás az élet olyan területeire is kiterjeszkedett, amelyek korábban nem álltak a községi adminisztráció kezelésében - részben a hadiállapot során akuttá vált nyersanyag- és élelmiszerhiányból, részben pedig a tanácsrendszer bürokratikusabb jellegéből adódóan. 1919 tavaszán a néptanács „kebelén belül” az alábbi testületek alakultak meg: húsellátási bizottság, közoktatásügyi népbiztosság, termést biztosító bizottság, sóelosztó bizottság, köz- élelmezési bizottság. Határozat született a „gabona- és élelmiszerfeles legek”™ beszolgáltatására is, a helybeli takarékpénztár működését pedig szorosabb kontroll alá vette a direktórium: tervbe került „a helyi Polgári Takaréknak az Izsáki Népbankba leendő beolvasztása”, valamint megtörtént a direktórium által kinevezett tisztviselők politikai megbízhatóságának kivizsgálása is.39 _________________Helyhatósági választások Izsákon: a XIX. század fordulójától a tanácsrendszerig 3 2 BKMÖL V. 340. Képviselőtestületi jegyzőkönyvek, 3-1919./T.Ü. jzkv./G. 33 Uo. 4-T.ü. jkv./1919 D). 34 Később a „a munkás tanács művelődési osztályának” elnöki tisztét is betöltötte. BKMÖL V. 340. Képviselőtestületi jegyzőkönyvek, 12-1919/T.ü. jkv. CL 35 BKMÖL V. 340. Képviselőtestületi jegyzőkönyvek, 2-Tü. Jzkv./1919. E. 36 Uo. 4-T.ü. jkv./1919C). 37 Uo. 9-1919/T.ü. jkv. E/. 38 Uo. 8-1919/T.ü. jkv. A/. 39 Uo. 8-1919/T.ü. jkv. E/. 49
