Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Szabó Bence: HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÁSOK IZSÁKON A XIX. SZÁZAD FORDULÓJÁTÓL A TANÁCSRENDSZERIG
Szabó Bence HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÁSOK IZSÁKON: A XIX. SZÁZAD FORDULÓJÁTÓL A TANÁCSRENDSZERIG Az állam a közigazgatás helyi szervein keresztül érintkezik lakossággal. Bár a helyhatóságok és a kormányszervek közjogi kapcsolata, alá-fölé rendelődése az egyes történelmi korszakok során sokat változott, mégis elmondható, hogy a helyi köz- igazgatás és jogalkotás a település lélekszámától, fejlettségétől, ellátott funkcióitól függetlenül mindenkor nagy jelentősséggel bírt. A helyhatóságok az államszervezet alapvető építőelemei, az államigazgatás lokális szervei. Választott testületük, a törvény adta keretek között önálló integritású alakzat. Az autonómia foka, szabadsága azonban az önkormányzatok történeti fejlődése során sokszor és sokat változott, vele együtt pedig változtak a helyi közigazgatás funkciói, rendeltetése, szervezetük, működésük keretei. A közigazgatás és önkormányzatiság történeti kutatása számos tanulsággal szolgál: bepillantást enged a korszakonként változó államszervező eszmerendszerek megtestesült valóságába. Kifejezi az államhatalom és politika időben változó viszonyát, kapcsolatát a társadalommal, a kisebb-nagyobb közösségektől az individuális dimenzióig. Az intézmény- és politikatörténeti vonatkozásokon túl a társadalomtudományok oldaláról is gyümölcsözőek lehetnek a közigazgatás-történeti feltáró munkák. A helyi politikai testülethez, a közigazgatás tisztikarához való tartozás az adott közösség szintjén mindenkor az egzisztenciális kiemelkedés, előmenetel lehetőségét jelentette. A helyhatóság, mint az egyes közösségek önszabályozó jogforrása és jogszolgáltató intézménye, a társadalmi mobilitás egyik legfontosabb motorja volt a múltban is, ilyen módon a közigazgatás-történet többek között a szociológia, szociográfia számára is kiváló vizsgálati terepet nyújt. Izsák kapcsán a Duna-Tisza közi Homokhátság egy jellegzetes településének választástörténeti vonatkozásait szeretném röviden felvázolni és a település történetén keresztül egyfajta vázlatos képet adni a községi helyhatóságok történetéről: a dualizmustól a tanácsrendszerig. A községi tanács szervei, feladatai Izsák község önkormányzata, mint közigazgatási és rendeletalkotó testület, a járási- megyei-országos közigazgatási hierarchia szerves részét, annak legalsó fokát jelentette. Az 1886. évi XXII. törvény vonatkozó paragrafusai pontosan és részletesen rendelkeztek a község vezető testületéinek feladatairól, szerveiről, a kollektív képviselet szabadságáról, az autonómia, önrendelkezés elve mentén kiterjedő lehetőségeiről csakúgy, mint a felsőbb közigazgatási princípiumok, járási és megyei törvény41
