Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)

Péterné Fehér Mária: A KIEGYEZÉS UTÁNI ELSŐ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS KECSKEMÉTEN (1869)

is, hogy a különböző pártbéliek a választás után az élet különböző területén érdeke­iknél fogva együtt dolgoznak, ezért higgadt mérsékletet gyakoroljanak a választás során.35 Február végén felerősödtek a pártküzdelmek Kecskeméten. A felső kerületben Szappanos Istvánt tekintélyes számú választópolgár kérte fel a 48-as párt képviselő­jelöltségének elfogadására. Szappanos február 25-én kelt nyomtatásban sokszorosí­tott programjával tudatta, hogy elfogadta a jelölést. Szappanos nem osztozott - mint írta — a jobboldal elmúlt „országgyűlési vívmányai feletti mámorában", se a balkö­zépnek, mint a jobboldal „megyésszomszédjának", olykor simulékony magatartásá­ban. Felrótta az országgyűlés pártjainak, hogy 1865-ben mind az 1848-ban alkotott törvényekre esküdtek, később mégis „pártokra sorakoztak”. A 48-as párt hűen őrzi az 1848-iki szentesített törvények által biztosított alkotmányt, és mint „szent erek­lyét" tiszteli Kossuth Lajost. Szappanos programnyilatkozatában visszautasította az 1848-as Pártra, mint békétlenkedő, rendzavaró, forradalmat akaró pártra, tett rágal­makat. Kijelentette: a párt elengedhetetlen kötelességének tartja „a szentesített tör­vények hatályait teljes tiszteletben tartani, s annak korlátái közt az áltatok kijelölt alkotmányos úton működni; elismerve és tudva, hogy érvénye addig tart, míg más jogérvényre emelése által megváltoztatva nincs." Ennek tudatában „működési elve­it” a következőben jelölte meg: — Magyarország és Erdély alkotmánya az 1848-as alapokon „visszaállíttassék”, — legyen független állami élete a hazának népképviselet alapján nyugvó tör­vényhozással, — független felelős kormánnyal és azok biztosítékával láttassák el”, — legyen önálló hadügye és honvédelme, — legyen pénzügye a lehető legigazságosabb és méltányos adórendszerre fek­tetve, — legyen kereskedelme, hogy Magyarország ne csak gyarmati szerepre legyen utalva, — legyen közoktatása a vallásfelekezetek jogegyenlőségén célszerű törvények által biztosítva, — legyen igazságszolgáltatása, a közhiteit szilárdító, célszerű, rövid és olcsó, — az 1848-iki törvényekkel megegyezően önálló külügyi képviselete. Röviden összefoglalva nézeteit Szappanos kijelentette: „meg kell valósítani az 1848. évi törvények teljes visszaállítását".36 37 Három nappal később Szappanos István több száz polgár előtt a szabó céhház helyiségében tartott beszédet. Beszédében mind a jobboldal, mind a balközép ellen élesen kikelt, különösen Balázsfalvi Kiss Miklós ellen, aki szerinte „némely esetek­ben a többséghezi csatlakozása által önállását [tulajdonképpen 48-at] adta föl"?1 35 BKMÖLIV. 1608. 1869. „Hirdetmény. Kelt Kecskeméten, február 23-án. A központi választmány nevében Hajagos Illés elnök.” A választók értesítését a Kecskeméti Lapokban is közzé tették. („Helyi újdonságok”. Kecskeméti Lapok, 1869. február 27. 3. o.) 36 BKMÖL IV. 1608. 1869. „A kecskeméti felső kerületi 1848-as párt követjelöltjének programja. Kelt Kecskemét, február 25. 1869.” 37 „Helyi újdonságok”. Kecskeméti Lapok, 1869. március 6. 3. o. Péterné Fehér Mária____________________________________________________________________ 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom