Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Péterné Fehér Mária: A KIEGYEZÉS UTÁNI ELSŐ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS KECSKEMÉTEN (1869)
Amikor beszéde végeztével nyomtatott programját kezdte osztani az emberek között, Czecz Márton fotográfus egy levelet hozott, mondván: Kossuthtól jött és neki lett címezve. Lett azonnal kíváncsiság, s mindenfelé az hangzott: el kell olvasni! A levél, mint kiderült nem Kossuthtól, hanem Áldor Imrétől (egy pesti újságírótól) jött. Áldor a Pesten, február 27-én kelt levelében a következőket írta: „Tisztelt Polgártárs! Nagyon sajnálom, hogy most le nem mehetek [...]. A differenciát, mely a két balszárnyulat közt létezik, én most másként megoldhatónak nem vélem, csak úgy, ha a 48-as párt if). Kossuth Lajost, hazánk volt kormányzójának fiát lépteti föl. Hiszem, a nép egyhangúlag fog csoportosulni a név körül, mely egyet jelent a népszabadsággal stb. igaz híve Aldor Imre”. Hogy milyen kapcsolatban állt Czecz Márton a levélíróval és országosan volt-e politikai szerepe Áldornak, nem tudni. Az biztos, hogy a levél felolvasása után Szappanos lemondott jelöltségéről, a jelen voltak pedig közfelkiáltással ifj. Kossuth Lajost nevezték jelöltjüknek, meghívólevelet küldtek számára. Minderről Szappanos „Örvendetes tudomásul a felső-kerületi tisztelt választópolgároknak!” című február 28-án kelt röplapjában tájékoztatta híveit. A Kecskeméti Lapok tudósítója nem sokkal ezután arról tájékoztatta olvasóit, hogy tudomása szerint két táviratot menesztettek Turinba. Az egyikben Kálniczky néptanító a balközép által arra figyelmezteti ifj. Kossuth Lajost, ha nem akar képviselőjelöltségével megbukni [Kecskeméten], ne lépjen fel; a másikban kétszáz aláíró által felkérik a képviselőjelöltség elvállalására.38 Közben a 48-as párt országos lapjában, a Hon című lapban, a kecskeméti jobboldal ellen indítottak támadást. Szalkay [Gergely] azt állította, okmányokkal tudja bizonyítani, hogy a jobboldal Kecskeméten „5 pengőforintjával veszteget”. A Kecskeméti Lapok hírt adott az írásról, a tudósító azonban határozottan cáfolta ezen okmányok hitelességét, melyek szerinte csak azt látszottak igazolni, hogy ez a városban pletyka tárgya lehetett. Kijelentette: „Egyáltalán pedig legkevésbé sem szorult városunkban a jobboldal arra, hogy ilyesmit elkövessen. Városunk választópolgárai fölvilágosultak s meggyőződéseiket pénzért el nem adnák soha”?9 A baloldali jelöltek ellen talán ezek hatására gúny versek születtek, amelyeket a Kecskeméti Lapok szerkesztőségébe küldtek be. A szerkesztőség rendreutasította a választópolgárokat: „A baloldali képviselőjelöltek ellen naponta küldenek be szerkesztőségünkhöz gúnyverseket. Kérjük az illető urakat, kíméljenek meg bennünket, ne fárasszanak azok elolvasásával, s tanulják meg, hogy a politikai ellenfél személyiségét bántalmazni férfiatlanság”.40 A felső kerületi Deák-párti hívek március elején ismét értekezletet tartottak, ahol Dékány István jogakadémiai tanár tartott kortesbeszédet Szabó Vince jelölt mellett. Beszédében azt erősítette meg, hogy miért döntött a párt a kiegyezés mellett: „a 18 évi kényuralom s idegen gazdálkodás folytán mindenütt elcsüggedés, bizalmatlanság, forgalmi és üzleti pangás, csaknem általános fizetési képtelenség és utóbb sok helyt, mint itt is, ínség, nyomor, meztelenség és ezekből folyólag az ősi erények és erkölcsiségpusztulása mutatkozott”. A kiegyezés létrejötte után utalt a ,fejledező jólétre, mely itt is kereskedő, gazda, iparos, napszámos ruházatában, életmódjában, 38 „Helyi újdonságok”. Kecskeméti Lapok, 1869. március 6. 3. o. 39 „Helyi újdonságok”. Kecskeméti Lapok, 1869. február 27. 3. o. 40 „Helyi újdonságok”. Kecskeméti Lapok, 1869. március 6. 3. o. _____________________A kiegyezés utáni első országgyűlési képviselőválasztás Kecskeméten (1869) 27
