Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Péterné Fehér Mária: A KIEGYEZÉS UTÁNI ELSŐ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS KECSKEMÉTEN (1869)
sokkal közelebb állt a jobboldalhoz, mint a szélsőbalhoz.31 Nemcsak a balközép támadta Madarassyt, hanem a szélsőbalnak mondott 48-as Párt is. Horváth György mérnök (a kecskeméti Demokrata Kör elnöke) szintén a Hon hasábjain támadta a szerkesztőt, nevét mint balközépi írta alá. A Kecskeméti Lapok így reagált: „Ha mások előtt eltakarod is magad, de mi ismerünk szép maszk: a szélsőbal koriefusa és Asztalos kedves cimborája”.32 Az újságbeli politikai szóváltások mellett a korteskedés a városban több formában is megnyilvánult. A Kecskeméti Lapok február 13-i számának Helyi újdonságok rovatában ez volt olvasható: „A korteskedés új neme űzetik városunkban; a kortes főnökök fogalmaznak egy formális kötelezőt, melyen az aláíró kötelezi magát egyik, vagy másik képviselőjelöltre adni szavazatát s ez okmányt azután négy-öt ember házrul-házra hordja, ki nem írja alá, saját házában eldöngettetik! Legtöbb esetben azután a választók mindkét, vagy pláne mindhárom ellenjelölt ívét aláírják, csakhogy a folytonos zaklatásból megszabaduljanak, mit különben okosan cselekednek - véleményezi az újságíró —, mert aláírásuk semmi esetben sem bír kötelező erővel. Mulatságos azután hallani, miként dicsekszik mindegyik párt a maga többségével"'.33 34 A másik formája a korteskedésnek az úgynevezett „falirodalom” volt. „Nincs ház, melynek falára - írta a helyi újság — képviselőjelöltek nevei, azokra megjegyzések, vörös kréta, korom, iron, csapóföld, kulimáz [kocsikenőcs], vagy olajfestékkel fölírva nem volnának"?* A közvélemény a Kecskeméti Lapok február 20-i számából értesülhetett arról, hogy hány választót írtak össze a felső kerületben (1145) és az alsó kerületben (1005). Arról viszont Hajagos Illés, a központi választmány elnöke február 23-án kelt hirdetményben tájékoztatta a választókat, hogy a király által április 20-ára összehívott országgyűlésre a képviselők választása Kecskeméten 1869. március 18-ára lett kitűzve. A hirdetmény közölte a választás lebonyolításával megbízott I. és II. kerületi választási bizottságok tagjainak nevét, a választás színhelyeit (I. kerület: új városháza, II. kerület: régi városháza). „A választás mindkét helyszínen reggel 8 órakor veszi kezdetét. A választási helyre bemenés csak a választóképeseknek engedtetik meg. A választásnál szavazati joggal csak azok bírnak, kik a választóknak kerületenként készített összeírásában bennfoglaltatnak, s csak azon kerületben bírnak szavazati joggal, amelyben összeírva vannak. Ki-ki csak személyesen és jegyének előmutatá- sával szavazhat. A választóknak a választásnál semminemű fegyverek, botok vagy ártalmas eszközökkel megjelenni nem szabad." Végül Hajagos Illés arra hívta fel a figyelmet, hogy a választás a politikai érettség mércéje. Az eltérő vélemény iránti türelmetlenség, a gyűlölet az egész nemzetre bajt hoznak. Felhívta a figyelmet arra __________________A kiegyezés utáni első országgyűlési képviselőválasztás Kecskeméten (1869) 2 5 31 „Válasz Dömötör Sándor úrnak, részint személyem, részint politikai meggyőződésem ellen intézett megtámadásaira, melyeket a Hon 1869. évi. 22. számában egy kecskeméti levélben tett közzé.” Kecskeméti Lapok, 1869. február 6. 1. o. 32 „Helyi újdonságok”. Kecskeméti Lapok, 1869. február 16. 4. o. 33 „Helyi újdonságok”. Kecskeméti Lapok, 1869. február 13. 4. o. 34 Uo.
