Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Péterné Fehér Mária: A KIEGYEZÉS UTÁNI ELSŐ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS KECSKEMÉTEN (1869)
szédos városok is versenyeztek. „Óvakodjunk és eszélyeskedjünk, tisztelt polgártársak!” — figyelmeztetett Horváth Döme. A városi hatóság, a megválasztott képviselők az országgyűlésnél, a kormánynál közvetve és közvetlenül kövessenek el mindent, használják fel befolyásaikat, ismeretségeiket ennek érdekében. Horváth Döme a 12 évvel korábban megállapított adóbecslésnél tanúsított városi közönynek tulajdonította, hogy Kecskemét adóterheit aránytalanul nagynak állapították meg. Amíg egy új kataszteri becslés nem történik, ezen változtatni nem lehet. A törvényhozásban és más országos hatóságoknál el kell érni, hogy új kataszteri becslés lépjen életbe. „Ország-világ tudja és ismeri, hogy a kecskeméti nép rendkívül szorgalmas, élelmes. Tanúsítja ezt azon körülmény, hogy egy nagy homoktenger közepette, saját szorgalmával és sokoldalú tevékenységével, nemcsak egy tekintélyes várost tudott alakítani, de azt, egész újabb nehéz évekig, fokozatosan emelkedőjólétben fenn tudta tartani és gyarapítani”. Ennek az életrevalóságnak az emeléséhez Horváth Döme szerint Kecskemétnek jó közlekedési útvonalra volt szüksége, ezért fontosnak tartotta a pest-arad-szegedi országúinak állami erővel történő („legalább hozzánkig”) korszerűbbé tételét („megkavicsoltatását”). Végezetül Horváth Döme ismét a két politikai irány előnyeire és hátrányaira hívta fel a figyelmet: „Előttünk két út, két politikai örvény kínálkozik. Egyike szerint: a létező újabb kiegyezési alaptörvények, mint gyarlók, azonnal megtámadandók, [...] a másik szerint: a nyert közjogi vívmányok egy időre megkimélendők”, s ha közben a hiányok kitűnnének, a fejedelemmel együtt, legjobb meggyőződésünk szerint átalakíthatok, változtathatók lesznek. „Isten áldása és kívánt egyetértés legyen önökkel, tisztelt polgártársak!” - zárta jelöltbeszédét Horváth Döme.30 Beszéde megjelent a Kecskeméti Lapokban is, teljes terjedelmében. Ugyanakkor a 48-as párt jelöltjei, de a balközép hívei sem kaptak kellő teret a helyi újság hasábjain, ezért országos lapokból „üzengettek” a kecskeméti balpárt híveinek és a Kecskeméti Lapok főszerkesztőjének, Madarassy Lászlónak, aki balközép párti szimpatizánsból lett Deák-párti. Dömötör Sándor ügyvéd, a balközép híve (később Kecskemét, első közjegyzője), a Hon c. lap 1869. évi 22. számában politikai kirohanást intézett Madarassy ellen. A szerkesztő a Kecskeméti Lapok február 6-i számában válaszolt a „politikai meggyőződése ellen intézett támadás”-ra. „A közjogi oppozíció - írta Madarassy a nemzet élete és fejlődhetésének csak időrablója”. Madarassy cáfolta Dömötör azon állítását, hogy „a balközép nem tántorodott el sem jobbra, sem balra”. Szerinte igenis eltántorodott balra. A baloldal egy része (amelyet a Hazánk lap képviselt) - állította a szerkesztő - majdnem karöltve haladt az 1867: XII. te. létrehozásában a többséggel, s bár egyes pontokban ellenkezett, de részt vett a delegációkban. A baloldal másik része, amelynek szócsöve a Hon című lap volt, a delegációk kérdésében ellenkező nézeteket vallott, míg a harmadik baloldali párt, az ún. szélső baloldal, mindennemű közös ügyet elutasított. Madarassy szerint a mérsékelt oppozíció hagyott fel álláspontjával és csatlakozott a „Bihari pontok” elveit hangoztató Hon zászlaja alá. (A baloldal három irányzatának sajtóorgánumai bal: Hazánk, balközép: Hon, szélsőbal: Magyar Újság) Madarassy tehát a balközép képviselőit támadta a szélsőkkel való cimborálás miatt. Szerinte korábban a balközép 30 BKMÖL IV. 1608. 1869. Horváth Döme követjelöltségi beszéde. 1869. február 2. Nyomtattatott Szilády Károlynál, Kecskemét, 1869. Péterné Fehér Mária____________________________________________________________________ 24
