Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
ÖSSZEFOGLALÓK
A KIEGYEZÉS UTÁNI ELSŐ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS KECSKEMÉTEN (1869) Az 1865-68. évi országgyűlésen alkották meg a magyar nemzet és az uralkodó (Ferenc József) közötti megegyezés alaptörvényét, az 1867:XII. törvénycikket. A törvény kimondta Magyarország közjogi és „belkormányzati” önállóságát, ugyanakkor közös ügyeket határozott meg. Ez alatt az országgyűlési terminus alatt kristályosodtak ki az egyes politikai pártok nézetei: a Deák-párté, a Tisza Kálmán vezette balközépé és az Országos 48-as Párt néven 1868. április 2-án alakult, Madarász József vezérletével működött szélsőbalé. A gazdasági, társadalmi átalakulás feltételeinek jogi alapjait lerakta az 1868. december 10-én bezárt országgyűlés. A következő feladata lett ennek biztosítása és továbbfejlesztése. A tanulmány a történeti előzmények felvázolása mellett az új országgyűlésbe küldött két kecskeméti képviselő megválasztásának történetét mutatja be a választási előkészületektől a politikai csatározásokon át a választási események bemutatásáig. Kecskeméten - csakúgy, mint az ország egész területén - 1869-ben is még az 1848. évi V. törvénycikk alapján tartották meg a képviselőválasztást. A választási előkészületek (a két választókerület kialakítása, a központi választmány, a választásra jogosultak összeírását végző összeíró bizottságok megalakítása, az összeírások helyének és idejének kitűzése stb.) közepette Kecskeméten is színre léptek a választásban részt venni, azt befolyásolni kívánó politikai erők, csoportosulások. A város két választókerületében az országos politikai pártok helyi szimpatizánsai vívták küzdelmüket. A tanulmány részletesen ismerteti a választást megelőzően élőszóban és nyomtatásban folyó politikai vitákat, amelyek igazodási pontja az 1867. évi kiegyezési törvény egészének, vagy részeinek elfogadása, illetve elutasítása volt. Az 1869. évi országgyűlési választásokon ugyanis Kecskeméten - csakúgy, mint országosan - Magyarország közjogi helyzete képezte a választási küzdelmek alapját. Kecskemét város érdekeinek képviselete, ezeknek az országgyűlésen való előmozdítása csak kevés hangsúlyt kapott. Erre a választásra is érvényes volt az, ami az 1861. és 1865. évire, hogy nagyobb részt személyek, nem pártok indultak a választásokon. Ezt igazolja, hogy harmadik alkalommal választották meg Kecskemét országgyűlési képviselőivé Balásfalvi Kiss Miklóst és Horváth Dömét. Összefoglalók _________________________________________________________________ Péterné Fehér Mária 2 10
