Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)

ÖSSZEFOGLALÓK

Szabó Bence

Összefoglalók

HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÁSOK IZSÁKON: A XIX. SZÁZAD FORDULÓJÁTÓL A TANÁCSRENDSZERIG

A helyhatóságok, a legnépesebb városoktól az aprófalvakig más-más szinten, eltérő kompetenciával ugyan, de a közigazgatás fontos alkotóelemeit jelentik. A települési önkormányzat egy önálló integritási! alakzat mint statútumalkotó, döntéshozó és végrehajtó intézmény a helyi közösségek önszabályozó testületé. A tanulmány Izsák kapcsán tárgyalja a Duna-Tisza közi homokhátság egyik karakteres településének helytörténeti vonatkozásait, elsősorban a választás- és igazgatástörténet oldaláról megközelítve azt. Igyekszik átfogni és összegezni a közigazgatás-történet talán legmozgalmasabb, legképlékenyebb korszakait: a dualista Magyarország 1886. évi községtörvényétől a Népköztársaság 1950-es tanácsválasztásáig bezárólag. Koronként változó közjogi térben mutatja be egy község belső politikai viszonyainak alakulását, annak intézményesült berendezkedését csakúgy, mint a háttérben zajló társadalmi folyamatokat, „hivatalon kívül” zajló, mégis meghatározó eseményeket.

Gyenesei József

TÖREKVÉSEK A HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÓJOG MEGREFORMÁLÁSÁRA AZ 1920-AS ÉVEKBEN

A kiegyezést követően modern, polgári közigazgatás helyett egy javításra szoruló rendszer jött létre, amely a dualizmus korszakában lényegi változás nélkül fennállt. A világháborút és a forradalmakat követően a jogfolytonosság elvének megfelelően sor került a közigazgatás korábbi struktúrájának helyreállítására. A Horthy-korszak ezáltal megörökölte a dualizmus kori igazgatás évtizedek óta megoldásra váró problémáit is. Ezzel magyarázható, hogy az 1920-as éveket a közigazgatási reformtörekvések sorozata jellemezte, amelyeknek egyik legfontosabb eleme az önkormányzati testületek és a helyhatósági választójog átalakítására vonatkozó elképzelések voltak.

211