Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Szabó Bence: A TERÜLETI TERVEZÉS BÁCS-KISKUN MEGYEI VONATKOZÁSAI A TELEPÜLÉSHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA A TANÁCSKORSZAK ÉVEIBEN
kozva a település kisugárzó területi szerepköreire. Ismételt áttekintésre javasolták az alsófokú központok meghatározását, mivel a megye nagyfalvas és tanyás településjellege folytán az alaptervezetbe nem helyezhetők el maradéktalanul. Hozzátette a VB, hogy a keretterv nem vette kellőképpen figyelembe a Duna-mellék és Bácska zárt karakterű településállománya és a Homokhátság ettől jellegében teljesen eltérő, nagy határú, nyitott típusai közt álló alapvető különbségeket. A megyei vélemény alapján a Duna-melléken a községek legnagyobb része inkább alsófokú központi kategóriába tartozna, dacára annak, hogy közigazgatási határaikon túlterjeszkedő vonzásuk csekély. Az igazgatási szerepköröket tekintve a megyei VB 12-re kívánta a nagyközségek számát felemelni. További felülvizsgálatot javasoltak a közös tanácsú községek kialakítása tekintetében, valamint a városok alá rendelt igazgatás kiterjesztésében is. Közlekedéshálózat-fejlesztés terén ugyancsak több módosító indítványt sorolt fel a testület, amelyek között több nagyszabású elgondolás - a Duna-mellék megközelíthetőségének javítása, vasúti infrastruktúra hiányok pótlása (Fülöpszállás-Dunaföld- vár; Dunapataj-Baja szakaszok), a dunai és tiszai vízi utak rendezése, valamint az E5-ÖS országút szélesítése - szerepelt. Az 1968-as új gazdasági mechanizmus jelentős szemléletváltozást hozott a területi tervezésben is. Időszerűvé vált az új irányokat tükröző koncepció kidolgozása, amelyre az 1950-ben alapított Városépítési Tudományos és Tervező Intézet kapott ismét utasítást. Itt készült el a már ismertetett Országos településhálózat-fejlesztési Keretterv, amely 1971-től - kormányrendelet formájában - a területfejlesztés irányadó dokumentuma lett. Később - a gazdaságpolitika reformfolyamatai tükrében - ez a keretterv is módosult, amelyből 1971-ben egy országos területrendezési terv formálódott ki. A kormányhatározattá emelt dokumentum az Országos Településhálózat- fejlesztési Koncepció (OTK) nevet kapta, amelyhez csatlakozott „A területfejlesztés irányelvei” határozati anyag. Az átfogó területi tervezés kettős célt hivatott szolgálni: egyrészről feladatának tekintette elősegíteni a gazdasági erőforrások hatékonyabb hasznosítását, másrészről az ország régiói között kialakult életszínvonal-különbségek kiegyenlítését tűzte ki. Az OTK paradigmájában nem szakadt el a területi tervezés korábbi elméleteitől, miszerint a településhálózat elemeit egy hierarchikus struktúrába ágyazva, centrum—periféria viszonyrendszerbe illesztette. Változatlan szemléletmódot tükröz az is, hogy az infrastrukturális beruházások, a kommunális ellátottság differenciáit, vagyis a lakosság életnívóját leginkább meghatározó területi különbségeket csak az azonos kategóriájú települések között kívánták nivellálni. Magyarország településállományát az új osztályozás 11 osztályba sorolta. A differenciáltabbá váló hálózatban központi funkciókhoz és így fejlesztési forrásokhoz országosan 130 városi szerepkörű település jutott. Ez képezte lényegében az OTK központi elemét: a „centrum” civilizációs kisugárzó, gazdasági serkentő hatásába vetett meggyőződést. A központi szerepkörű települések kiemelt fejlesztése, a beruházásra fordítható eszközök településhierarchia szerinti elosztása a koncepció lénye____________________________________A területi tervezés Bács-Kiskun Megye/ vonatkozásai 181
