Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Szabó Bence: A TERÜLETI TERVEZÉS BÁCS-KISKUN MEGYEI VONATKOZÁSAI A TELEPÜLÉSHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA A TANÁCSKORSZAK ÉVEIBEN
gét képezte: „Ki kell jelölni azokat a településeket, centrumközségeket, amelyek a nagyüzemek gazdasági központjait és egyúttal azoknak az ellátási intézményeknek a telepítési helyét képezik, amelyek gazdaságos üzemeltetése meghatározott népességszámhoz kötött. Ezek vonzásközpontként a terület szervező centrumaivá fejlődhetnek”.53 A rendelkezés szerint a felső- és középfokú központok kijelölésének joga az országos hatáskörű miniszteriális szervekre hárult, az alsóbb centrumokat azonban már megyei illetékességben határozták meg. Fókuszponton kívül került ugyanakkor a hazai a településhálózat csaknem 2/3-át kitevő településhalmaz, a „központi szerepkör nélküli” periféria, amelynek felzárkóztatásához fejlesztési célú források ezúttal sem álltak rendelkezésre. A három évtizedre tervezett országos településhálózat-fejlesztési koncepció haladást jelentett a területi tervezésben a tekintetben, hogy az ágazati gazdaságpolitikai szempontokon végleg túllépett és a forráselosztás gyakorlatát decentralizáltabbá tette. A beruházási döntések egy részének leadása nyomán több lehetőség nyílt a „vidék” városaiban az évtizedek óta halasztott infrastrukturális fejlesztések megvalósulására, és hozzájárult a megyék közötti fejlettségi szint kiegyenlítéséhez is. Előrelépést jelentett a tekintetben is, hogy alapelvként deklarálta a területi, települési szempontokat, sőt megjelentek benne a „regionális” szemlélet egyes elemei. A korábbi mechanikus, lakosságszámon alapuló elgondolások helyett megerősödtek a funkcionális és hálózati szempontok a településhálózatban betöltendő szerepkörök fontosabb alkotóelemekké váltak. Eltávolodott az egyoldalú iparorientációtól és letett az agrártérségek rovására megvalósuló, az iparvárosok osztályelméleti alapú, egyoldalú fejlesztéséről. 4. Az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció és megyei vonatkozásai - 1971 Több országos és területi (megyei) tervtanulmány, fejlesztési koncepció megszületését követően az 1007/1971. számú kormányrendelet alapján emelkedett törvényerőre az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció (OTK), majd ezt követve megszülettek a részletező területfejlesztési tervek. A koncepció gerincét továbbra is az egyes településelemek tervezési típusokba, halmazokba sorolása alkotta. A fő kategóriák meghatározása a két évvel azelőtti Országos Településhálózat-fejlesztési Keretterv elképzeléseire épített, ugyanakkor nagyobb súlyt helyezett a településhálózat fejlődését befolyásoló társadalmi, gazdasági, természeti, igazgatásszervezési tényezőkre és relációkra, valamint a történeti háttér értékelésére. A tudományos kritika mellőzése, a szocialista perspektívából megközelített történeti-földrajzi szem lé Szabó Bence___________________________________________________________________ BELUSZKY Pál, 2003. 249. o. Részlet a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1006/1971. (III. 16.) sz. határozatából. 182
