Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)

Szabó Bence: A TERÜLETI TERVEZÉS BÁCS-KISKUN MEGYEI VONATKOZÁSAI A TELEPÜLÉSHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA A TANÁCSKORSZAK ÉVEIBEN

termelés megszervezése során így továbbra is számolni kellett a szocialista településhálózatba nem illeszkedő, de kényszerűségből mégiscsak megtűrt tanyavilággal, sőt adott esetben új külterületi települések kialakításának igényével is. Ugyanakkor a tanulmány kitért arra, hogy távlatilag a településhálózat fejlesztését „a tanyarendszer folyamatos megszűnése mellett”39 kell megvalósítani.

2. Egy komplex felülvizsgálat eredményei - 1968

A területfejlesztési elképzelések felülvizsgálatára 1966. november 22-diki VB ülésen került sor, majd ezt követően megérkezett a megyére vonatkozó minisztériumi változat is (Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium). A kormányszerv iránymutatása alapján átdolgozott koncepció a megyei tanács elé 1968. november 5-én került. Egy ún. komplex felülvizsgálat Bács-Kiskun problematikus terület- fejlesztési kérdéseit kívánta tisztázni és a településelemek kategóriarendszerét volt hivatott véglegesíteni. A területfejlesztési feladatok kivitelezését, gyakorlati végrehajtását beépítették a járási és városi helyhatóságok hatáskörébe, amelyek ténylegesen inkább adminisztratív korlátozási intézkedéseket (építési, beruházási engedélyek és korlátozások) jelentettek. Mindössze a fejlesztési tervek útmutatásai alapján nyílt lehetőség a tanácsok számára a rendelkezésükre bocsátott fejlesztési források felett diszponálni. Tovább korlátozta a helyi szintű döntési szabadságot, hogy beruházást csak a területfejlesztésben megjelölt célokra lehetett elkölteni.40

A területfejlesztés alapelve továbbra is egy alapvetően statikus településhálózat koncepciójából indult ki, amely a meglévő viszonyrendszerek körül organizálódott. Részben új keretek között, de mégiscsak a centrum-periféria relációk forráselosztási és fejlesztési térstruktúrája állt a tervezet alaptézisében.41 A kiskunsági megyében honos szórvány-életforma a településhálózatban változatlanul mint allochton, fejlesztési koncepcióba beilleszthetetlen elem maradt meg, a tanyavilág sorsát lefelé ívelő pályán helyezte el.42

Szabó Bence-----------------------------------------------------------------------------------------------------39 BKMÖL XXIII. 1/a. 512/1966. 25. kötet. 137. p.

40 A tervezet előterjesztésében szerepel: „Meg kell követetni, hogy csak a fejlesztésre kijelölt helye- ken történjen beépítés. A helyi építési hatóságok ennek betartását állandó jelleggel ellenőrizzék. [...] közművesítést elsősorban, villanyhálózat-bővítést csak a fejlesztésre kijelölt területeken szabad engedélyezni. A városi és járási tanácsok végrehajtó bizottságai akadályozzák meg, hogy a ki nem jelölt területeken is villanyhálózat-építés, vagy egyéb közművesítés folyjék. Saját kereteiket a meglévő települések mellett csak fejlesztésre kijelölt területekre bontsák le. [...] A továbbiakban csak azok a rendezési tervek, illetve fejlesztési tervnek megfelelő beépítés, kivitelezés folyhat a megjelölt területeken. [...]# Végrehajtó Bizottság utasítja a városi és járási tanácsokat, hogy területükön akadályozzák meg az engedély nélküli építkezéseket és a rendeletek teljes szigorával lépjenek fel a szabálytalan építkezőkkel szemben" BKMÖL XXIII. 1/a. 303/1968. 23. kötet. 19-24. p.

41 A településkategória meghatározása során „elsődlegesen” az egyes települések területi szerepkörét vették figyelembe.

42 „Számolni kell a meglévő tanyás települési rendszerrel és a tanyák folyamatos csökkenésének a megye településhálózatára gyakorolt hatásával". BKMÖL XXIII. 1/a. 1968. 23. kötet. 111. p.

172