Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Szabó Bence: A TERÜLETI TERVEZÉS BÁCS-KISKUN MEGYEI VONATKOZÁSAI A TELEPÜLÉSHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA A TANÁCSKORSZAK ÉVEIBEN
Az 1968-as határozat alapján módosult koncepció a településstruktúrát a korábbival jórészt megegyező architektúrára építette, ugyanakkor több ponton tartalmazott változásokat: 1. Városok („alrégióközpontok”) A megye jelentősebb centrum települését öt város: Kecskemét, Baja, Kalocsa, Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas képviselte, de mellettük felmerült Kiskőrös, Kunszentmiklós és Bácsalmás felvétele is a városi rangú települések sorába. Területi szerepkörük alapján indokoltnak látszott tervszerű fejlesztésük, amellyel e városias jellegű községek vonzáskörük középfokú centrumaivá válhattak volna. A fejlesztés komoly és összehangolt beruházásokat igényelt, amelyeket a tervutasítás ötéves gazdasági ciklusai között helyeztek el. 2. Másodvárosok A másodvárosok kategóriáját nem tisztázta explicit módon a tervezet, azokat az alrégióközpontokkal összevetve, a beruházási hierarchia alacsonyabb szintjén helyezte el. E települések tényleges szerepkörei „hasonló a városokhoz, azonban fejlesztésük szűkebb terület ellátására irányozható elő'*3. A csoport korábbi tagjai - Jánoshalma, Kiskunmajsa és Tiszakécske - mellé felkerült Kecel és Lajosmizse is. 3. Külön fejlesztendő települések E kategória adaptációját nem találták megalapozottnak a tervezet összeállítói. Az ide sorolható települések a főfalvak csoportjában kaptak helyet. 4. Főfalvak (falukörzetközpontok) A javaslat alapján szűkült a főfalvak közé besorolt települések száma. A felülvizsgált koncepcióban a népesebb, de kisugárzó területi szerepkörrel nem bíró községek kikerültek a főfalvak klaszteréből, és csak a helyi igényeken túlmutató ellátást biztosító községeket hagyták bent.43 44 A főfalvak csoportja képezte azt a legalsó településhierarchia-szintet, amely szerény mértékben, de mégiscsak hozzájuthatott a központi fejlesztési forrásokhoz. 5. Mellékfalvak A funkcionális településelmélet alapján a mellékfalvak közé sorolt községeknek a megye településhálózatában jelentősebb szerepet nem tulajdonitottak. Ezen centrumorientált településhálózati modellbe nem illeszthető formációk esetében a kilátásokat a forráselvonás és visszafejlődés/-fejlesztés, legjobb esetben a vegetáció jelentette. „Fejlesztési elképzelések megvalósításánál itt mindenkor a helyi igényeknek megfelelő színvonalon történő fejlesztésekből 43 BKMÖL XXIII. 1/a. 1968. 23. kötet. 112. p. 44 A főfalvak körében Hecegszántó, Dunavecse, Szabadszállás, Dunapataj, Soltvadkert, Bugac, Lakitelek, Szánk és Kelebia községekhez - egyes ágazatokban - kiemelt fejlesztéseket rendeltek területi, ágazati szerepkörük alapján. BKMÖL XXIII. 1/a. 1968. 23. kötet. 113. p. ____________________________________A területi tervezés Bács-Kiskun Megyei vonatkozásai 173
