Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Szabó Bence: A TERÜLETI TERVEZÉS BÁCS-KISKUN MEGYEI VONATKOZÁSAI A TELEPÜLÉSHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA A TANÁCSKORSZAK ÉVEIBEN
A területi tervezés Bács-Kiskun Megyei vonatkozásai Tanyaközségek. Fejlődés értékelése: "kielégítő" Kisszállás Balotaszállás Csólyospálos Lászlófalva Kunbaracs Kunpeszér Dunatetétlen 0 500 1000 1500 2000 2500 3000 3500 4000 4500 ■ Belterületi lakos s Külterületi lakos 5000 Tanyaközségek. Fejlődés értékelése: "nem kielégítő" Zsana Kéleshalom Petőfíszállás Pirtó 2000 3000 4000 ■ Belterületi lakos H Külterületi lakos A szórvány-jellegű településhálózati elemekhez kapcsolódtak a külterületi település és fejlesztendő külterületi település területtervezési sémái. „A megye az alföldi jellegű, 'tanyás' megyék csoportjába tartozik. Az I960, évi népszámlálás adatai alapján a lakosság 35,9%-a tanyákon él”37 38 - állt a jelentésben, mint Bács-Kiskun településföldrajzának tagadhatatlanul jellegzetes vonása. Ezzel szemben a külterületi szórványokon jelentős számban élő lakosság életkörülményeinek javítására, az egyoldalúan mezőgazdasági funkciót ellátó térségek fejlesztésére kézzelfogható célokat és eszközöket mégsem jelölt meg a tervezet. Megoldást a tanyás életforma visszaszorulásában, a nagytáblás, üzemi keretek között működő mezőgazdasági termelés térhódításában véltek. „1958-tól megindult a betelepülés lassú, de állandó folyamata. A felmérések szerint évente mintegy 500 külterületi lakás szűnik meg.”3i Ugyanakkor a megye kiterjedt határú településein a korabeli agrártermelési viszonyok munkaerőigénye nem tette lehetővé a szórványok teljes felszámolását. A mezőgazdasági 37 BKMÖL XXIII. 1/a. 512/1966. 25. kötet. 133. p. 38 Uo. 171 Imrehegy Városföld Hetényegyháza Helvécia Fülöpháza Ballószög