Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Szabó Bence: A TERÜLETI TERVEZÉS BÁCS-KISKUN MEGYEI VONATKOZÁSAI A TELEPÜLÉSHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA A TANÁCSKORSZAK ÉVEIBEN
termelés érdekeinek megfelelő községhálózat kialakulásához vezessen”.2 A III. osztályon belül a fejlesztési tervezet háromféle tervezési lehetőséggel számolt. A „III. A” a helyi szükségleteiket önállóan ellátó települések csoportját képezte, amelyek kategóriájukon belül a megfelelő funkciókkal, intézményekkel látandók el. A „III. B” kategóriába sorolt községeket korlátozottan, kizárólag egy másik településsel együtt lehetett fejleszteni, távlati cél itt a kisebb falvak egybeolvasztása, összevonása volt. A legkisebb lélekszámú településeket a tervezet a „kiirtandó” C. csoportba sorolta. E községek „lélekszámúknál, gazdasági helyzetüknél, közlekedési adottságaiknál, területi elhelyezkedésüknél fogva nem illeszthetők bele a kialakítandó szocialista községhálózatba és ezért nem is fejleszthetők [...]. A C csoportba sorolt települések területére építési engedélyt lakóépületre kiadni nem szabad. A jelentkező építési szándékot — kellő politikai felvilágosítás útján — a felé az A csoportba sorolt település felé kell irányítani, amelyhez a település kapcsolódik,”3 Az 1950-es évtized koncepciói a településhálózat egy további csoportja, a szórvány típusú tanyás térségek jövőbeli alakulását is meghatározták. Az elméleti oldal kidolgozására 1949 folyamán létrehozták a Tanyai Tanácsot. A szerv feladatát a városokkal valaha kölcsönös gazdasági, termelési, munkamegosztási kapcsolatban álló szórvány településtípus „megreformálása”, a tanyakérdés „megoldása” képezte. A Tanyai Tanács a hivatalos ideológiai vonalhoz illeszthető programot dolgozott ki, a kutatás alapvető feladatát a szocialista településmodellbe nem illeszkedő tanyai életforma felszámolásának módja, a hazai településhálózatból való kiiktatása jelentette4. A korabeli elképzelések szerint a külterületi szórványok nem voltak képesek az új típusú termelésszervezésnek megfelelni, nem tudták biztosítani a lakosság megfelelő életkörülményeit, továbbá a nagyüzemi mezőgazdaság térnyerését is hátráltatták. A destruktív tanyapolitika folytán a külterületi szórványterületeken a kommunális beruházások teljesen visszaszorultak, sőt, általános építési tilalom lépett életbe. A szórványok tanyaközpontokba terelésével, tanácsi igazgatásba szervezésével és a kollektivizálás ismétlődő hullámaival a tájhoz és mezőgazdasági kultúrához szervesen illeszkedő életforma rohamos tempóban kezdett kiveszni. Igaz, a Romány Pál vezette pártapparátus részéről Bács-Kiskunban a tanyás településekkel szemben némileg megértőbb, visszafogottabb politika volt tapasztalható, de a tanyavilág lakóinak mindennapi gondjain ez nem sokat javított.5 2 BELUSZKY Pál, 2003. 223. o. 3 Uo. 224. o. 4 A „tanyák szétszórtságából eredő hátrányok" megszüntetése, a „közösségi élet kialakításának helyesen kiválasztott gócpontokba tömörítése” érdekében. Forrás: Katolikus Lexikon. Internet: http://lexikon.katolikus.hU/T/Tanyai%20Tan%C3%A1cs.html (2010. szeptember 4.) 5 „[...] a mai tanyai életnek, a 150 000-es lakosság tanyai életformájának előnyeit, hátrányait bírálnunk, kritizálnunk kell, és le kel! vonnunk bizonyos következtetéseket [...]. El kellene végezni egy sajátos leltárt, melyben összegeznénk, hogy miben és milyen területen futottunk el, hot vagyunk viszont elmaradásban. Előrefutásnak tartom többek között az olyan tiltásokat, mint az építkezés, tatarozás, stb. [...] az igény ma is fennáll és törvényen kívüli állapotba hozunk embe____________________________________A területi tervezés Bács-Kiskun Megyei vonatkozásai 149
