Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Szabó Bence: A TERÜLETI TERVEZÉS BÁCS-KISKUN MEGYEI VONATKOZÁSAI A TELEPÜLÉSHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA A TANÁCSKORSZAK ÉVEIBEN
Szabó Bence A TERÜLETI TERVEZÉS BÁCS-KISKUN MEGYEI VONATKOZÁSAI A TELEPÜLÉSHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA A TANÁCSKORSZAK ÉVEIBEN A területi tervezés mint a népgazdaság fejlesztésének eszköze, az államszocializmus gazdaság- és társadalom-ideológiájának gyermeke. Kormányszerv soha ezelőtt nem dolgozott ki hasonló területi koncepciókat és a pártállami időszakot követően sem látott többé napvilágot ehhez fogható program. A térhálózati elképzelések hátterében elsősorban a népgazdaság érdekeit szolgáló törekvések húzódtak meg, de emellett a lakosság mindennapi életterét is magába foglaló új eszmék - ideológiai alapokon álló, idealizált falansztersémák, életidegen szovjet modellek - is helyet kaptak. A hatalmas erőfeszítések ellenére a településhálózat elemeit, azok évszázados kapcsolat- rendszerét, belső működési viszonyait egyik pillanatról a másikra gyökeresen átformálni nem lehetett, még a korszak diktatórikus viszonyai között sem. A fejlődés fő irányaira, a települések életpályáira azonban képes volt hatást gyakorolni az állam. A közigazgatás-szervezés, településpolitika a szélsőségesen autokrata hatalomgyakorlat játéktere lett, amely egy végletekig kontrollált forráselosztási rendszert teremtett maga körül. A településalkotó közösségek szerveződése ennek keretein belül egy merőben új viszonyrendszerbe helyeződött át. A polgári kezdeményezés, a lokális gazdasági és politikai keretek úgyszólván állami „hatáskörbe” kerültek. A városok és községek fejlődését a fejlesztés, működését a működtetés fogalomrendszere cserélte fel. A hazai településhálózat sokarcúságát, emberi léptékét, múltjából gyökerező kulturális és földrajzi sajátságait sematizáló ideák és a házgyári vasbeton urbanisztika szabványosított típustervei formálták egynemüvé. A hazai településhálózatban bekövetkező legforradalmibb változások az iparosított régiókban az 1950-60-as évtized folyamán zajlottak, míg az alföldi és dél-dunántúli országrészek agrármúltú területein a következő két évtized alatt mentek végbe. I. A területi tervezés tendenciái 1. A területfejlesztés az iparosítás szolgálatában A parlamentáris intézményrendszer felszámolása, az ipari és kereskedelmi vállalatok államosítása, valamint a mezőgazdaságra nehezedő hivatali bürokrácia kiépülése a gazdasági erőforrások feletti teljes fennhatóság célját szolgálta. A politikai 147
